Külföld
Ferenc pápa: Európa magányos lett
A római katolikus egyházfő szerint a kontinens egysége nem a politika, a kultúra vagy a gondolkodás uniformizálásában rejlik
Az emberi jogok olyan kultúráját kell elmélyíteni, amely bölcsen képes arra, hogy a személyes, egyéni dimenziót a közjóval összhangba hozza – jelentette ki Ferenc pápa az Európai Parlament plenáris ülésén. A római katolikus egyházfő szerint az ember természetfeletti méltóságáról beszélni annyit jelent, hogy utalunk természetére, vagyis arra a veleszületett képességére, miszerint meg tudja különböztetni a jót a rossztól. Rendelkezünk azzal az „iránytűvel”, amely szívünkbe van írva, és amelyet Isten vésett bele a teremtett világegyetembe. Mint mondta, Európában ma az egyik legelterjedtebb betegség a magány, az emberi kapcsolatok hiánya. Ez különösen látható az idősek esetében, de a fiataloknál is, akik vonatkozási pontok nélkül élnek, jövőjük pedig kilátástalan. Ez a magány tapasztalható a városainkat benépesítő szegények körében, ez tükröződik vissza a bevándorlók tévelygő tekintetében, akik jobb jövőt keresve érkeztek ide – fogalmazott Ferenc pápa. Szerinte ezt a magányt fokozta a gazdasági válság, amelynek hatása tovább tart és drámai következményekkel jár társadalmi szempontból.
Az utóbbi években az Európai Unió bővítési folyamatával egyidejűleg növekedett az állampolgárok bizalmatlansága az intézmények iránt, amelyek eltávolodtak az emberektől – idézte az egyházfőt a Vatikáni Rádió hírportálja. Mint mondta, a nagy eszmények, amelyek Európát megihlették, látszólag elveszítették vonzerejüket, helyükbe az intézmények bürokratikus ügyintézése lépett. Ferenc pápa hozzátette: Európát megviselte, „öregessé tette” a válság, pedig a kontinens népeiben hatalmas alkotó energia lakozik. „Európának sürgősen újra fel kell fedeznie önmaga arculatát, lelkiségét” – mondta az EP-képviselőknek.
A pápa emlékeztetett: az Európai Unió mottója az „egység a különbözőségben”. Az egység azonban nem a politika, a gazdaság, a kultúra vagy a gondolkodás uniformizálását jelenti, hiszen minden valódi egység különféle alkotórészek gazdagságából tevődik össze – magyarázta az egyházfő. Mint mondta, ahogy a családban, úgy az Európai Unióban is el kell fogadni egymás hagyományait, történelmét és gyökereit, meg kell szabadulni a manipulálástól és fóbiáktól.
Mint mondta, az európai népek demokráciájának életben tartása ma kihívás elé állít minket. Hozzátette: nem szabad engedni a multinacionális érdekeknek, amelyek meggyengítik a demokráciát és azt olyan uniformizáló pénzügyi hatalmi rendszerekké alakítják át, amelyek a háttérben húzódó erőket szolgálnak. El kell kerülni a globalizáló eszméket, amelyek felhígítják a valóságot – mondta az egyházfő, aki itt utalt Evangelii gaudium kezdetű buzdítására: kerüljük a politikai nominalizmust, az üres eszméket, a relativizmus zsarnokságát, a történelmietlen szélsőségességet, a jóság nélküli etikát, a bölcsesség nélküli intellektualizmust. Ferenc pápa hozzátette: „Itt az ideje annak, hogy a politikát a munkahelyteremtés szolgálatába állítsuk, de annak még inkább, hogy a megfelelő munkakörülmények biztosításával visszaállítsuk a munka becsületét.”
A pápa elmondta: ha vissza akarjuk adni a reményt Európának, akkor el kell ismernünk az emberi személy központi szerepét, elősegítve tehetsége kibontakoztatását. Ennek egyik első területe a nevelés, amely minden társadalom értékes alkotósejtjében, a családban kezdődik. E nélkül a szilárd alap nélkül homokra építünk, amelynek súlyos társadalmi következményei lesznek.
Az egyházfő hangsúlyozottan szólt a környezet megvédésének felelősségéről is. Síkra szállt a jobb élet reményében Európába menekülők befogadása mellett, szerinte ugyanis nem engedhető meg, hogy a Földközi-tenger a menekültek tömegeinek hullámsírja legyen, és az is tűrhetetlen, hogy emberek milliói haljanak éhhalált, miközben nap mint nap több tonnányi élelem kerül a szemétbe.
Martin Schulz a pápa mintegy háromnegyed órás beszédéről azt mondta, hogy az útmutatást nyújt az irányt tévesztett és irányt kereső világban. Az EP szocialista elnöke hozzátette: az unió és a katolikus egyház közös célja a „tolerancia, a tisztelet, az egyenlőség, a szolidaritás és a béke értékeinek terjesztése”. Schulz hangsúlyozta: „az unió a befogadásról és az együttműködésről szól, nem pedig a kirekesztésről és a szembenállásról”.
Az egyházfő európai parlamenti beszéde után ellátogatott a szintén strasbourgi székhelyű összeurópai szervezethez, az Európa Tanácshoz (ET) is. A Szentszék 1970-ben szerzett megfigyelői jogállást az Európa Tanácsban, ám a vatikáni állam már 1962 óta tevékenyen együttműködik az 1949-ben létrehozott, jogállamiságra, demokráciára és emberi jogokra ügyelő szervezettel.
Ajándék békegalamb és olajfaág
Ferenc pápa néhány órás strasbourgi látogatásának első állomására érkezve ellátta kézjegyével („Franciscus”) az európai intézmény vendégkönyvét. Olaszul a következő üzenetet hagyta: „Kívánom, hogy az Európai Parlament mindig olyan székhely legyen, ahol minden tagja közreműködik abban, hogy Európa – múltjának ismeretében – bizalommal tekintsen a jövőbe, hogy reménnyel tudja megélni a jelent.”
Az Európai Parlamentben tett látogatása során az egyházfő találkozott Helma Schmidt asszonnyal, egy idős német hölggyel is, aki 1986-ban két hónapig szállásadója volt Jorge Bergoglio atyának, amikor a németországi Boppardban tanult – írta a Vatikán Rádió hírportálja. Ferenc pápa látogatása során továbbá egy békegalambot ábrázoló mozaikot ajándékozott az Európai Parlament elnökének. A Martin Schulznak átadott alkotást az V. századi Honorius császár (Kr. u. 395–423) lánytestvére (Galla Placidia) ravennai mauzóleumának egyik díszítése ihlette. A Vatikáni Mozaik Stúdió ősi technikák alkalmazásával létrehozott ábrázolásában a galamb a béke jelképévé válik, amely olajfaágat tart a csőrében.
Fidesz–KDNP: Emberközpontúságban a jövő
Közleménye szerint uniós döntéshozatali szempontból is kiemelt témaként fogja kezelni a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja a Ferenc pápa által hangsúlyozott társadalmi kérdéseket. A delegáció „az egyház és az állam alkotmányos szétválasztását kész tényként kezelve fontosnak tartja a katolikus egyház és más felekezetek társadalmi tanítását és felelősségvállalását”. Hangsúlyozták, a magyar kormány 2010 óta hozott számos intézkedése egybecseng azokkal a társadalmi kihívásokra adandó válaszokkal, amelyeket az egyházfő is kiemelt. (ŐM)