Geopolitikai érdekünk a béke, az energia és a kereskedelem

Orbán Viktor szerint nincs abban semmi rendkívüli, hogy vannak kormányellenes demonstrációk Magyarországon, hiszen a pártja kétharmados többséggel rendelkezik, az európai parlamenti és önkormányzati választást pedig az országgyűlési választásnál is jobb eredménnyel nyerte meg. A Handelsblatt német lapnak arra a felvetésére, hogy a fiatal nemzedék az Orbán-korszak végét követeli, a miniszterelnök kifejtette: a kormánnyal nem rokonszenvező fiatalok „felismerik, hogy nincs hely a szavazatuknak”, mivel az emberek úgy érzik, hogy „túl gyenge” a parlamenti ellenzék. A „budapesti utcákon” pedig nemcsak az ő távozását követelik, hanem „azt is mondják, hogy takarodjon az utóbbi huszonöt év teljes elitje”. Arra a kérdésre, hogy nyugtalanítják-e a fejlemények, elmondta: ismeri ezt az „érzelmi helyzetet”, hiszen amikor 1988-ban megalapították a Fideszt, ők is el akarták kergetni az egész kommunista rezsimet.

Az internethasználat megadóztatásának tervéről elmondta, hogy a javaslat „megijesztette az embereket”, ezért visszavonta. Hozzátette, hogy nem „új adóról” volt szó, hanem a távközlési adó kiterjesztéséről „az internet alapú telefonhívásokra”. Arra a kérdésre, miként érti azt, hogy a pénzügyi válság megmutatta, hogy a liberális demokráciák már nem versenyképesek globálisan, Orbán Viktor kifejtette: „csak a harangokat kongatom, és mondom, hogy nagy baj van”, hiszen Európa gazdasági jelentősége csökken, de az európaiak úgy gondolják, hogy földrészükön a legnagyobb a szabadság és a jólét, és ezért nehezen látják be, hogy „teret vesztünk a nemzetközi versenyben”. Hozzátette, a versenyképesség csökkenésével való szembenézésnél még nehezebb beismerni azt, hogy a „nem-demokráciák” sikeresebbek Európánál. Kína sikere „lelki trauma Európában” – jegyezte meg. Hozzátette azonban, hogy nem ajánlotta követendő példának az ázsiai rendszereket, hiszen ezek Európában „használhatatlanok”.

Az Oroszországhoz fűződő magyar viszonyról elmondta: hazánk nem közeledik Oroszországhoz, de nem is távolodik tőle. „Megvédtem Magyarország szuverenitását Oroszországgal szemben”, például amikor „megakadályoztam, hogy orosz kézbe kerüljön egy olaj- és gázvállalat részvényei­nek negyede”, és ezután „harcoltam azért, hogy ismét a mi kezünkben legyen a szerződés a magyarországi gázellátásról” – mondta a miniszterelnök. Hozzátette, Magyarország szempontjából „elmondhatom, hogy Oroszország befolyása Közép-Európában ma sokkal csekélyebb, mint 2010-ben volt”. Az ukrán válságról kifejtette, hogy nem látja a megoldás jeleit, és „megint egy olyan jelenséggel van dolgunk, amelyet Európa nehezen ért meg”, és ezért „nem is találunk kiutat”. Geopolitikáról van szó, amely ott kezdődik, ahol az európai politika véget ér – tette hozzá, kiemelve, hogy a geopolitika „az erő nyelve”, és ez „teljesen idegen az európai kultúrától”. Arról, hogy meg kell-e nyitni az EU-csatlakozás perspektíváját Ukrajna előtt, kifejtette: tisztázni kell, hogy ki biztosítja az évi 25 milliárd euró támogatást Kijevnek, amely a jelenlegi, „nem EU-tag” Ukrajna fennmaradásához szükséges, és ennek rendezéséig nem vetődik fel a csatlakozás ügye. Orbán Viktor elmondta azt is, magyar szempontból Ukrajna „uniós tagsága kívánatos, de ehhez az országnak politikailag és gazdaságilag stabilnak kell lennie, és képesnek arra, hogy ellenőrizze határait”. Szerinte ugyanis Magyarország „geopolitikai érdekeit három szóval lehet összefoglalni: béke, energia, kereskedelem”. Ezen kívül „érdekünkben áll, hogy legyen valami Magyarország és Oroszország között, és ez a szuverén Ukrajna” – mondta a kormányfő.

---

Amerika ismét bevetette a „puha erőt”
A magyarországi és csehországi tüntetéseket kommentálta vasárnap késő esti politikai műsorában a Pervij kanal orosz állami televíziós csatorna. A kommentárban Makszim Szjomin érdekesnek mondta, hogy a budapesti tüntetés azt követően zajlott, miután Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarország folytatja a Déli Áramlat építését. Szakértőkre hivatkozva Szjomin azt mondta, hogy az elmúlt napok magyar és cseh megmozdulásai a hidegháború elején kialakított befolyásolási módszer, az úgynevezett puha erő alkalmazásának klasszikus példáját jelentik. Az összeállításban orosz, szlovák és amerikai politológusok azt állították, hogy a színes forradalmaktól kezdve az ukrajnai hatalomváltáson keresztül a hongkongi tüntetésekig minden ilyen eseményt az Egyesült Államok által alkalmazott „puha erővel”, vagyis a lakosság kulturális és információs befolyásolásával, a nem kormányzati (civil) szervezetek pénzügyi támogatásával provokáltak ki.
(KRL)