Külföld
Merkel: Moszkvával tárgyalni kell
Oroszország a NATO–tól való távolmaradásra szólította fel Kijevet, mondván, a semleges státus fenntartása az érdekük
Angela Merkel Helmut Kohl volt német kancellár és Tadeusz Mazowiecki néhai lengyel miniszterelnök történelmi találkozójának és az 1989. november 12-én a német–lengyel kiengesztelődésért ott bemutatott szentmise 25. évfordulójának alkalmából látogatott a dél-lengyelországi Krzyzowába. Az ukrán válsággal kapcsolatban a német kancellár hangsúlyozta: a volt szovjet tagköztársaság területi egységének megsértését „a jog alkalmazásával, nem az erősebb jogához folyamodva” kell orvosolni. Az ukrajnai helyzet biztonságpolitikai oldalát elemezve Angela Merkel elmondta, megérti a lengyelek történelmileg megalapozott kétségeit, és a NATO szolidaritásáról biztosította lengyel partnereit.
A német–lengyel történelmi viszonyról Merkel kijelentette, hogy a németek „szenvedést okoztak a lengyeleknek”. Hozzátette, jelenleg „Lengyelország és Németország kiáll a biztonság és a szabadság mellett, amelynek fontosságát különösen most, az ukrajnai válsággal szembesülve láthatjuk”.
Moszkva eközben a NATO-tól való távolmaradásra szólította fel Kijevet. Az orosz külügyminiszter szerint ugyanis nincs kétség afelől, hogy Ukrajna el nem kötelezettsége nem csak az euroatlanti stabilitás fenntartása szempontjából fontos, de az ukrán nép alapvető nemzeti érdekeinek szemszögéből is. Szergej Lavrov Ukrajna katonai tömbön kívülisége kapcsán emlékeztetett továbbá arra, hogy Moszkva régóta javasolja egy olyan jogilag kötelező egyezmény megkötését, amely rögzítené a „biztonság oszthatatlanságának” elveit, de a Nyugat elutasította ezt a kezdeményezést. Az orosz diplomácia vezetője a Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel való szerdai találkozása után hangsúlyozta, hogy a nyugati hatalmak által adott szóbeli garancia nem elegendő. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője nem sokkal ezt megelőzően tájékoztatta a BBC-t: „Oroszország százszázalékos garanciát akar, hogy senki nem fog arra gondolni, hogy Ukrajna majd csatlakozik a NATO-hoz”. Mint azt a szóvivő hangsúlyozta, „azt akarjuk látni, hogy a NATO befejezi a határainkhoz való közeledést, de sajnos nem ezt halljuk, és ez aggodalommal, félelemmel tölt el bennünket” – mondta Peszkov, hozzátéve, hogy „ameddig veszélyben lesznek a nemzeti érdekeink, addig mi válaszolni fogunk”. A NATO négyszáz alkalommal fogott be idén orosz repülőgépeket a katonai szervezet európai tagországainak védelmében, ez a szám ötven százalékkal magasabb, mint 2013-ban - közölte csütörtökön az Észtországban tartózkodó Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. A Krím-félsziget annektálása után Észtország, Lettország és Litvánia is kérte a NATO katonai erejének növelését a területeiken.
Szijjártó: Nem kell még egy hidegháború
Magyarországnak, az Európai Uniónak és Oroszországnak komoly felelőssége van abban, hogy ne váljanak ellenségekké. A fiatal nemzedék nem akarja megismerni az új hidegháborút – mondta Szijjártó Péter a Kommerszant című orosz napilapnak adott interjúban. A külgazdasági és külügyminiszter szerint első lépésként az ukrán válságot kell rendezni, ehhez pedig az egyetlen út a minszki megállapodásokon alapuló párbeszéd. Szijjártó a Déli Áramlat kapcsán elmondta: Magyarország azt kéri az uniótól és Moszkvától, hogy újítsák fel a tárgyalásokat az uniós jogszabályok és a Közép-Európa energiabiztonságát erősítő gázvezetékprojekt egymáshoz igazításáról.