Az Európai Unióba igyekvő Szerbia igencsak kényes helyzetbe került azt követően, hogy az Európai Unió szankciókat vezetett be Oroszország ellen az ukrajnai események miatt. Belgrád pozíciója a legkevésbé sem irigylésre méltó: egyfelől Oroszországhoz hagyományosan jó kapcsolatok fűzik, amelyek a közös vallásban és közös történelemben gyökereznek, s amelyek ma már gazdasági és geostratégiai érdekekre is kiterjednek, másfelől azonban Belgrádnak elemi érdeke, hogy mielőbb az EU teljes jogú tagjává váljon.
Hogy az újság nem éppen légből kapja értesüléseit, bizonyítja az is, amit Angela Merkel német kancellár hétfőn Sydney-ben egy előadásán mondott. A nemzetközi politikával foglalkozó Lowy Institute-on tartott beszédében leszögezte: „Az ukrán válság nemcsak regionális probléma. Nemcsak Ukrajnáról van szó. Moldáviáról, Grúziáról is. És természetes, hogy az emberben felvetődik, hogy mi történik Szerbiában, a nyugat-balkáni államokban. Ez a példa jól mutatja, hogy az ukrán válság mindannyiunkat érint” – mondta Merkel, hozzátéve, hogy Moszkva a régi gondolkodásmódjának megfelelően Ukrajnára mint saját érdekszférájára tekint, ami veszélyezteti az európai berendezkedést. Merkel egyébként olyat is mondott, hogy az EU nem olyan, mint az egykori NDK (Német Demokratikus Köztársaság), amely mindig meghajolt Moszkva akarata előtt.
Ivo Viskovic, a belgrádi Politikatudományi Kar tanára a B92 Rádiónak adott interjújában arra hívta fel a figyelmet, hogy Merkel a sydney-i előadásban feltételes módban beszélt. „Merkel azt mondta: ha Oroszország folytatná ilyen jellegű tevékenységét, akkor Szerbia miatt is aggódni kellene. A kancellár attól tart, hogy mindaz, ami Ukrajnában történik, az orosz offenzív fellépéssel karöltve más országokra, így Szerbiára is átterjedhet afféle dominóeffektusként, hiszen a Balkánon közismerten és régóta erős az orosz befolyás” – mondta Viskovic, aki egyébként egykor Szerbia németországi nagyköveti posztját is betöltötte. „Tény az, hogy Oroszország sokkal aktívabbá vált a Balkánon és Szerbiában, mint amilyen korábban volt és az is tény, hogy mindez a Nyugattal való feszült kapcsolatai miatt van. Minden izolált ország kényszerűségből keresi a kiskapukat” – magyarázta az egykori nagykövet.
Az üzleti világ egyébként nem igazán hiszi, hogy Szerbiára az unió nyomást fog gyakorolni az oroszellenes embargó bevezetése érdekében. Igaz ugyan, hogy nem tudni pontosan, a reményeiken kívül mivel is indokolják meggyőződésüket a szerb üzletemberek. Marko Cadez, a Szerbia–Németország Fórum tagja úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy a német alkancellár látogatásából arra lehet következtetni, Berlin megértéssel viszonyul Szerbiához. „Egyszerű érdekekről van szó, Ha egy uniós tagállam bevezeti az Oroszország elleni szankciókat, számíthat rá, hogy az uniós alapokból megtérítik az őt ért anyagi kárt. Szerbia viszont nem számíthat ezekre az uniós alapokra” – mondta. Nenad Popovic, aki évek óta üzleti kapcsolatban áll orosz cégekkel, arra figyelmeztet, hogy Szerbia kénytelen a saját érdekeit szem előtt tartani. „Olyan lehetőség tárult fel előttünk, amilyenre egyszer van példa ötven év alatt. Az EU nem szállíthatja termékeit Oroszországba. Esélyünk van arra, hogy a német termelés egy része áttevődjön Szerbiába, ahonnan a német cégek exportálhatnak Oroszországba. A szerb kormánynak nemcsak az uniós politikusokkal, hanem a német gazdasági élet szereplőivel is tárgyalni kellene, hiszen az üzletemberek a legjobb lobbistáink” – állítja Popovic.
Egyébként nem a német cégek lennének az egyetlenek az unióban, amelyek a jelenlegi helyzetben értékes potenciált látnak Szerbiában, illetve Belgrádnak Moszkvához való viszonyában. A hónap elején Budai Gyula, az Oroszország által elrendelt embargó miatt szükséges külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztos járt Belgrádban, hogy a magyar–szerb kétoldalú kapcsolatokról tárgyaljon. A magyar politikus kérte szerb tárgyalópartnerei segítségét a jó minőségű magyar alma szerb piacra juttatásához, vendéglátói pedig biztosították, hogy Szerbia a sertéstenyésztésben is kész együttműködni Magyarországgal.
