Csaknem tizenkét évi hágai vizsgálati fogság után betegsége miatt ideiglenesen hazaengedték Vojislav Seseljt, a szerb radikálisok háborús bűnökkel vádolt vezérét. „A politika a prioritásom, azután jöhet a gyógykezelés”, jelentette ki Belgrádba való megérkezésekor. A jelenlegi szerb hatalom megdöntésére fog törekedni.
A repülőtéren családtagjai és pártja képviselői fogadták, miközben több száz követője csetnik dalokat énekelt és Aleksandar Vucic kormányfő ellen sértő rigmusokat skandált. A kormány nem képviseltette magát a fogadáson. Seselj 2003-ban önként jelentkezett a hágai Nemzetközi Bíróságon, miután vádat emeltek ellene a nem szerb lakosság ellen Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a Vajdaságban elkövetett háborús bűncselekmények miatt. A tárgyalás tavaly befejeződött, ítélethirdetésre azonban még nem került sor. A bíróság előrehaladott betegsége (vastagbélrákja és a máján keletkezett áttétek) miatt döntött úgy, hogy gyógykezelés céljából ideiglenesen hazaküldi.
Vojislav Seselj a pártja zimonyi székháza előtt összegyűlt tömegnek kijelentette: teljesítette azt az ígéretét, hogy „szétzúzza a hágai Nemzetközi Bíróságot”, bár ez kicsit tovább tartott, mint ahogyan tervezte. Azt is elmondta, hogy nem nyugszik, amíg meg nem dönti Tomislav Nikolic és Aleksandar Vucic hatalmát, „az árulókét, akik szakítottak a szerb nacionalizmus ideológiájával és a nyugati hatalmak szolgálatába szegődtek”. Csütörtökre sajtóértekezletet, szombatra pedig tiltakozó nagygyűlést jelentett be Belgrád főterén. A több száz fős tömeg valósággal megrészegült a vajda szónoklatától, amelyet minduntalan éljenzéssel szakított félbe. Beszéde végén a vajda Nagy-Szerbiát éltette.
A kormány igyekszik kisebbíteni hazatérésének jelentőségét. Ivica Dacic kormányalelnök, külügyminiszter kijelentette, hogy Seselj a politikai múltat képviseli, angazsálódása semmit sem változtathat meg Szerbiában. Más kormánytagok is úgy nyilatkoztak, hogy a csetnik vajda nem képes destabilizálni a hatalmat. Elemzők szerint azonban a szélsőséges politikus még sok főfájást fog okozni az ország vezetőinek, elsősorban Vucicnak és Nikolic elnöknek, akik hat évvel ezelőtt hátat fordítottak volt vezérüknek, lemondtak Nagy-Szerbiáról, és megalapították a mérsékelten nacionalista, uniós tagságra törekvő Szerb Haladó Pártot (SNS).
Csak egy beteg ember?
Ki lehet-e lépni a történelemkönyvekből? A tegnap gyógykezelésre Belgrádba érkező, kiszabadult Vojislav Seseljjel kapcsolatban ez a kérdés foglalkoztatja most leginkább a szerb politikusokat. A „csetnik vajda” majd tizenkét éves hágai fogsága alatt lényegében kiírta magát a belgrádi politikából, pártja eljelentéktelenedett. Nem kicsit cinikusan: Seselj már a nyugati létformába szült EU-konform gyerekek riogatására sem volt alkalmas. A belgrádi elit a legszívesebben Milosevic sorsát szánta volna neki: enyésszen el szépen Hágában, a halál a háborús bűnöket is enyhíti a brüsszeliek szemében, odahaza pedig következmény nélkül használhatják Seselj „mártíromságának glóriáját”. Az uniós csatlakozás árát és Koszovó elvesztését így jobban elfogadja szavazótáborúk. Hiszen a jelenlegi hatalom támogatói egykor éppen Seselj Szerb Radikális Pártjának szavazói voltak, a kormányzó Szerb Haladó Párt vezetői – az elnök és a kormányfő is – pedig a vajda köpönyegéből bújtak ki, onnan európaizálódtak. Persze, ha a vastagbélrákkal küszködő Seselj meghalni jön Szerbiába, minden rendben, lesz koszorú és gyászbeszéd bőven. De mi van, ha a még mindig csupán hatvanéves férfi visszaköveteli „jussát” egykori követőitől? Mi van, ha nem a rák ellen, hanem a hatalomért indít háborút? Tizenkét év nagy idő, a szerb társadalom is sokban változott. Az elkövetkező hónapokban kiderül, hogy mennyit. (MTGY)
