Külföld
Áder: Nem szabad felednünk a múltat
Az államfő a szocialista országokban huszonöt évvel ezelőtt végbement átalakulási folyamatokról tartott beszédet Bulgáriában
A Hogyan birkózzunk meg a múlttal a jövőre való tekintettel? című, szófiai nemzetközi konferencián Áder János államfő fontosnak nevezte, hogy az 1945 és 1990 közötti időszak munkatáborai és koncepciós perei ne csak egy történelmi fejezetet jelentsenek a fiataloknak, hanem a politikai cselekvésüket és szerepvállalásukat alapvetően befolyásoló tények legyenek. Mint azt hangsúlyozta, Magyarország a huszonöt évvel ezelőtt megfogalmazott célok közül a szabadságot és a függetlenséget megvalósította, az életszínvonalban viszont még nem sikerült elérni az uniós átlagot, így tennivalók még vannak ezen a területen. Áder az egykori szocialista országokban végbement átalakulási folyamatokról szólva a hasonlóságokról és a különbözőségekről egyaránt beszélt. Mint mondta, az egykori államhatalom reagálása az ellenzéki mozgalmakra kezdetben igen hasonló volt: bár 1988–1989-ben megfogalmazták a büntetőjogi fenyegetettséget, eljárásokra már nem került sor sem Magyarországon, sem például Lipcsében, a nem sokkal a berlini fal leomlása előtt tartott demonstráción.
Bulgáriában és Magyarországon a folytatás is hasonló volt, hiszen békés átmenet ment végbe mindkét országban – mondta az államfő. Az államberendezkedést ugyanis kerekasztal-beszélgetések keretében alkották meg a résztvevők, amelyek során a korábbi hatalom képviselői „közjogi aknákat, titkosszolgálati csapdákat” állítottak, és Magyarországon is sikeresen próbálták a politikai hatalmat gazdasági hatalommá konvertálni. Az államfő különbségeket a két ország folyamatai között az első szabad választásoktól kezdődően állapított meg, mert míg Magyarországon egy rendszerváltó párt győzött, addig Bulgáriában a szocialisták, akik azonban egy év elteltével megbuktak.
Egy, az orosz gazdasági kapcsolatok erősödésére és a korábbi szabadságtörekvésekre vonatkozó kérdésre válaszolva Áder János elmondta: 1956 és a mostani gazdasági együttműködés között semmilyen kapcsolat nincs. Hozzátette: Magyarországnak jelenleg semmivel sem erősebbek a gazdasági kapcsolatai Oroszországgal, mint az elmúlt évtizedekben, vagy mint például Franciaországnak, Németországnak vagy más volt szocialista országoknak. A paksi erőmű bővítéséről szólva kijelentette: senki nem adott az oroszokénál versenyképesebb ajánlatot. Rosen Plevneliev bolgár köztársasági elnök a konferencián arra mutatott rá, hogy országában a régi kommunista elit megerősítette gazdasági pozícióit. Reményét fejezte ki, hogy Bulgária tanul Németország vagy Magyarország példájából, és feldolgozza a múltját, szembenéz azzal, mert - mint fogalmazott – a nem teljesen kinyitott (titkosszolgálati) dossziék, a nem teljesen kimondott igazságok nem tettek jót. Az egykori kommunista rendszerektől való legfőbb különbségnek a Bulgária és az egykori Szovjetunió között fennálló történelmi kapcsolatokat nevezte, hozzátéve: a részben oroszok által finanszírozott modernizáció az átmenetre is rányomta bélyegét.
A kétnapos konferenciát abból az alkalomból tartották, hogy Bulgária 2014. november 10-én rendszerváltásának és demokratikus átalakulásának huszonötödik évfordulóját ünnepelte. A tanácskozáson kedden felszólalt Palasik Mária, az Állambiztonsági Levéltárak Történeti Levéltárának kutatásvezetője, tegnap szintén részt vett a rendezvényen Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulás Nemzetközi Központjának elnöke. Áder a bolgár köztársasági elnök meghívására látogatott két napra Szófiába.