Spanyolország északkeleti régiójában, Katalóniában vasárnap reggel 9 órakor megkezdődött a nem hivatalos népszavazás az országrész függetlenné válásáról. A jogi érvénnyel nem bíró, de nagy érdeklődéssel várt voksolást a madridi központi hatalom - a kormány és az alkotmánybíróság - tilalma dacára tartják meg.
A szavazóknak két kérdésre kell válaszolniuk: "akarja-e, hogy Katalónia állam legyen?", és ha igen, "akarja-e, hogy független legyen?"
Összesen 5,4 millióan, köztük a 16. életévüket betöltöttek és az ott lakó külföldiek nyilváníthatnak véleményt. Katalóniának 7,5 millió lakója van a 47 milliós Spanyolországban. Minden szavazásra jogosult azonban bizonyosan nem megy el, mert a "nem" hívei bojkottálják az eseményt. A legderűlátóbb becslések szerint mintegy kétmilliónyian járulnak majd az urnákhoz.
Az utolsó felmérések szerint a gazdag régió lakóinak fele óhajtja a függetlenséget. Barcelonát régi viták állítják szembe Madriddal, amely nem hajlandó még nagyobb autonómiát adni a már most is jelentős önálló jogkörökkel rendelkező nemzetiségi autonóm körzetnek.
Több panaszt is benyújtottak a szavazás ellen
A délelőtt folyamán több panaszt is benyújtottak a jelképes értékű szavazás ellen. A spanyol centrista, Unió, Haladás és Demokrácia (UPyD) nevű kis párt Barcelonában "engedetlenség és hivatali hatalommal való visszaélés" címén Artur Mas katalán elnök és kormányának két tagja, Irene Rigau oktatási és Ramón Espalader belügyminiszter ellen tett panaszt.
Beadványában a párt követelte, hogy a rendfenntartó erők "ürítsék ki és zárják be a szavazásnak otthont adó gimnáziumokat és más középületeket", "kobozzanak el minden (szavazási) anyagot", továbbá "tartóztassák le és adják át az igazságszolgáltatásnak a szervezőket, cinkosaikat és más felelősöket".
Forrás: MTI
