Az ukrán kormány átmenetileg leállítja a szakadárok által megszállva tartott területek állami költségvetésből történő támogatását - jelentette be Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök a kabinet szerdai, kijevi ülésén. A német kancellár szerint elképzelhető, hogy az Európai Unió kiterjeszti a szankciókat több – múlt héten megválasztott – szakadár vezetőre is.
„A kormány nem hajlandó szélhámosokat és terroristákat szponzorálni” – szögezte le Arszenyij Jacenyuk kormányfő, hozzátéve, hogy amint felszabadulnak a szeparatisták ellenőrzése alól az érintett területek, megkapják a felfüggesztett állami támogatást. Elmondta, hogy az állami büdzséből több mint ötvenmilliárd hrivnya (egy hrivnya körülbelül 18 forint) éves támogatásban részesül Donyeck és Luhanszk megye költségvetése, akárcsak azok szociális alapjai. Ezen belül a szakadárok által megszállt Donyeck megyei terület 19,6 milliárd, a Luhanszk megyei pedig 14,6 milliárd hrivnya támogatásból részesül a központi költségvetésből. A pénz kiutalását a kormány mostantól felfüggeszti.
Kijelentette, hogy a szakadárok ellenőrzése alatt lévő területeken ez az összeg nem jut el az emberekhez, hanem „orosz bűnözők” kezébe kerül. „Ily módon gyakorlatilag az orosz terrorizmust támogatjuk” – jegyezte meg Jacenyuk.
A miniszterelnök kijelentette ugyanakkor, hogy a télen biztosítják a gáz- és áramellátást a szakadár területek számára. Amint viszont e térségek visszatérnek ukrán ellenőrzés alá, központi támogatásukból levonják a felhalmozott tartozást.
„Ez a mi területünk, és a mi állampolgáraink élnek ott, ezért a kormány nem hagyja, hogy az ott élő egyszerű emberek szenvedjék meg a kialakult helyzetet. A terroristákkal majd külön számolunk” – mondta a miniszterelnök.
Angela Merkel német kancellár tegnap célzást tett arra, hogy az Európai Unió kiterjesztheti a szankciókat több, a múlt hét végi vitatott kelet-ukrajnai választásokon megválasztott szakadár vezetőre is. Mint mondta, a hét végi törvényellenes kelet-ukrajnai választások nyomán át kell gondolni azoknak a személyeknek a listáját, akik felelősek a kelet-ukrajnai eseményekért.
A kancellár egyértelművé tette, hogy szerinte fenn kell tartani a jelenlegi szankciókat. Hozzátette, hogy szeretne azok feloldásáról beszélni, de szerinte ez most nem lehetséges. Álláspontját azonban nem részletezte. Hangsúlyozta, most a legfőbb gond az, hogy a szakadárok által ellenőrzött térségben az emberek egyáltalán túl tudják-e élni a telet. Ismét sürgette a tűzszünetet. Az Európai Unió eddig 119 ukrajnai és oroszországi magánszemély és 23 cég vagyonát fagyasztotta be.
Christoph Heusgen, a kancellár legfőbb külügyi tanácsadója egy külpolitikai témájú konferencián szintén azt mondta, hogy a vitatott kelet-ukrajnai választásokon megválasztott szakadár vezetőket is hozzá kell adni a szankciókkal sújtott lázadók és orosz tisztviselők listájához. Heusgen Berlin álláspontját hangoztatta, miszerint a november 2-i szakadár választások megsértik a szeptember 26-án aláírt minszki fegyverszüneti megállapodást.
