A magyar kormány nyitott arra, hogy kivizsgálja azokat a korrupciós vádakat, amelyek miatt az Egyesült Államok elrendelte több magyar hivatalos személy beutazási tilalmát, az amerikai diplomaták ugyanakkor nem készségesek abban, hogy ismertessék az ügy bizonyítékait – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az amerikai USA Today című napilapnak.
„Szeretnénk komolyan venni az állításokat, és nem kívánunk miattuk vitába bocsátkozni” – jelentette ki Szijjártó Péter a USA Today című amerikai napilapnak adott interjúban. A külügyi tárca vezetője elmondta, hogy tovább szeretne lépni a két ország közötti „diplomáciai csetepatén”, hiszen „az Egyesült Államok a barátunk, a legszorosabb szövetségesünk. Miért mondjak negatív dolgokat?” – tette hozzá. Szijjártó bevallotta, hogy a súrlódás „nagy belső vitát” kavart Magyarországon.
Szijjártó kifogásolta, hogy kormánya semmilyen részletet nem kapott az Egyesült Államoktól a beutazási tilalommal kapcsolatban. „Nem tudjuk, hogy hányan vannak, kik azok és miért (vádolják őket)” – mondta a miniszter. A lap szerint az amerikai külügyminisztérium először a vízumügyek titkosságára hivatkozva elzárkózott a részletek közlésétől, ám közleményében később rámutatott, hogy az információk Magyarországon hozzáférhetők a civilszervezetektől, a közérdekű bejelentők és civil társadalmi csoportok sorától, amelyek a kormányzati átláthatóság fenntartását tekintik feladatuknak.
A lap azt írta, hogy „Orbán Viktor miniszterelnök konzervatív kormánya 2010-ben került hatalomra, és a tekintélyelvűbb irányítás felé mozdult el”. Szijjártó az interjúban elmondta, hogy a kormány sikeresen, jó irányba fordította az ország megtorpant gazdaságát, ami sikertörténet a pénzügyi problémákkal küzdő Európai Unióban. Hozzátette: Victoria Nuland európai ügyekért felelős amerikai helyettes államtitkárral való keddi találkozójukon hangsúlyozta, hogy „zéró toleranciával viszonyulunk a korrupcióhoz. Harcolunk a korrupció ellen. Örömmel együttműködünk az Egyesült Államokkal a korrupció elleni küzdelemben. Az egyetlen dolog, amire szükségünk van, az a hiteles információ.” A tárcavezető a lapnak arról is beszámolt, hogy látogatása során amerikai vállalatvezetőkkel új beruházásokról tárgyalt. Méltatta, hogy az amerikaiak kilencmilliárd dollárt fektetettek be Magyarországon, ahol több mint ezerhétszáz amerikai vállalat működik, s nyolcvanháromezer munkahelyet hozott létre.
A beutazási tilalommal kapcsolatban Sophie in ’t Veld kezdeményezésére EP-képviselők szerdán írásbeli kérdést intéztek az Európai Tanácshoz és az Európai Bizottsághoz. A liberális, néppárti és szociáldemokrata aláírók — köztük Szájer József néppárti frakcióvezető-helyettes — arról érdeklődtek, hogy értesítették-e őket közvetlenül az amerikai hatóságok vagy kérték-e felvilágosítást. Kérdésük egyebek mellett kitér arra is, hogy helyesnek és arányosnak tartják-e az amerikai intézkedést egy baráti, szövetséges országgal, uniós tagállammal szemben. Sophie in ’t Veld a keddi, hazánkról szóló vitán is kifogásolta az amerikai eljárást. Mint mondta, „mi, európaiak vagyunk a felelősek azért, hogy őrködjünk az alapvető jogok és a jogállam felett, erről nekünk kell egymás között vitáznunk, nem az amerikaiak dolga megmondani, mit tegyünk”. Az LMP a Nemzeti Adó- és Vámhivatal teljes átvilágításának szükségességét szorgalmazza, mert ma már nem az a kérdés, hogy kik és hogyan csalnak, hanem az, hogy kinek az utasítására hunynak szemet a csalások felett – jelentette ki Szél Bernadett társelnök szerdán. Az MSZP arra szólította fel Pintér Sándor belügyminisztert, utasítsa az Alkotmányvédelmi Hivatalt annak kivizsgálására, hogy a központi államigazgatási szervek nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső vezetői, illetve vezető beosztású munkatársai érintettek-e az Egyesült Államok által elrendelt beutazási tilalomban. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért politikusa, az Európai Parlament zöldpárti frakciójának tagja EP–meghallgatást kíván kezdeményezni az Egyesült Államok által kitiltott magyar vezető köztisztviselők ügyével kapcsolatban.
Megemlékezések az 1956–os forradalomról és szabadságharcról
- A magyar nemzetpolitikának több mint két évtizedes adósságot kellett törlesztenie a diaszpórával való kapcsolat megerősítése terén – jelentette ki Szijjártó Péter helyi idő szerint szerda este a torontói magyar főkonzulátuson, tizennégy új magyar állampolgár csoportos eskütétele alkalmából. „A szüleink és nagyszüleink generációja életének jelentős részét a Magyarország szabadságáért vívott küzdelemnek szentelte. Sajnos sokan közülük nem tudták megérni azt, de az elkötelezettségüknek köszönhetően mi, a mai magyar fiatalok már demokráciában és szabadságban élhetünk” – hangsúlyozta a külügyi tárca vezetője. Szijjártó szerint a fiatalok minden magyar szabadságharcban fontos szerepet játszottak, ahogy 1956-ban is ők gyűltek össze a műszaki egyetemen.
- Erdély–szerte megemlékeztek csütörtökön a magyar pártok, közösségek és önkormányzatok az 1956-os forradalom kitöréséről. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt államfőjelöltje az 1956-os magyar és az 1989-es romániai forradalom között vont párhuzamot csütörtökön a román főváros közelében lévő Snagovban, ahol a magyar nemzeti ünnep alkalmából megkoszorúzta Nagy Imre emlékoszlopát. Szilágyi kifejtette: az erdélyi magyarok kilencven éve vannak a szabadságharc állapotában.
- Kovászna városában délután a Magyar Polgári Párt tartott megemlékezést a központi parkban található 1956-os emlékműnél, a helyi cserkészcsapat és az ifjúsági fúvószenekar részvételével: az ünnepségen Bíró Zsolt, a párt elnöke mondott beszédet.
- Marosvásárhelyen a Román Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) helyi szervezete avatott emléktáblát a Forradalom utca 8.-as szám alatt. A Maros megyei Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében Velünk vagy ellenünk - 1956 címmel tartott zenés, verses emlékműsort a Gondűzők színjátszó csoportja a Maros Művészegyüttes kövesdombi termében.
