Vádaskodások, durva kirohanások és bírálatok, valamint meglepetésvendég tarkította az Egyesült Nemzetek Szervezetének New Yorkban zajló 69. közgyűlését az elmúlt napokban. A tanácskozás hangulatát jól jellemezte a német külügyminiszter, aki a hidegháborús szembenálláshoz való visszatéréstől óvott felszólalásában.
Keményen bírálta Washington a palesztin elnököt az ENSZ-közgyűlés ülésszakán elhangzott beszéde miatt – tudósított a távirati iroda a világszervezet New Yorkban zajló 69. tanácskozásáról. Jen Psaki külügyi szóvivő szerint Mahmúd Abbász beszédében sértésekre ragadtatta magát, amelyeket az Egyesült Államok elutasít, mert provokatívnak és kontraproduktívnak tartja őket. Abbász a közgyűlésen felszólalva a nyári gázai konfliktusra is utalva népirtással, fajgyűlölettel és gyarmatosítással vádolta meg Izraelt. Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter szerint amíg Abbász marad a Palesztin Hatóság elnöke, a konfliktus folytatódni fog. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala szerint a beszéd „tele volt hazugsággal és uszítással”.
Felszólalt a közgyűlésben a szerb elnök is, aki az ukrán válsággal összefüggésben arra emlékeztette hallgatóságát, hogy Szerbiától a nemzetközi jogot megsértve ragadták el területének egy részét, Koszovót. Tomislav Nikolic hangsúlyozta, hogy Szerbiát erősen megrázzák és aggasztják az ukrajnai események. Országa tiszteletben tartja Ukrajna területi épségét és síkra száll a nemzetközi jog mindenki tekintetében egyformán történő alkalmazásáért.
Ide kapcsolódott a grúz miniszterelnök felszólalása is, amelyben Irakli Garibasvili kifejtette, Tbiliszi arra törekszik, hogy normalizálja kapcsolatait Oroszországgal, de úgy, hogy közben „szuverenitása és függetlensége” ne lássa ennek kárát.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter felszólalásában élesen bírálta és arroganciával vádolta a Nyugatot. Szerinte az Európai Unió (EU) és a NATO a demokrácia állítólagos védelmezőjének hazudja magát, és míg Oroszország elutasítja a katonai erőszakot, addig Nyugaton ez bevetté vált. Úgy fogalmazott, hogy Ukrajna az Egyesült Államok és az EU arrogáns politikájának áldozata, és a Nyugat támogatta a (Viktor Janukovics elnök elleni) „puccsot”. Úgy vélekedett, hogy Amerika és az EU megpróbált szert tenni egy nagyobb geopolitikai térség feletti ellenőrzésre. „Közben megsértették az ENSZ alapokmányát és a helsinki megállapodást. Az ultimátumok politikája és a fölény, valamint az uralkodás filozófiája nem illik a 21. századba” – jelentette ki.
„Nem hagyhatjuk, hogy a Nyugat és a Kelet közötti régi megosztottság visszatérjen az ENSZ-be” – ezt már Frank-Walter Steinmeier hangsúlyozta. A német külügyminiszter Oroszországot azzal vádolta, hogy az ukrán válság idején megszegte a nemzetközi jogot a határok egyoldalú módosításával.
Nagyobb diplomáciai és politikai erőfeszítést szorgalmazott a konfliktusok kezelésében a kínai külügyminiszter is. Vang Ji azt mondta, az erő alkalmazása nem jelent megoldást.
A tanácskozás meglepetésvendége Ri Szu Jong volt. Tizenöt év óta először lépett az ENSZ közgyűlésének pulpitusához észak-koreai külügyminiszter. A politikus azt javasolta, hogy a két Korea konföderációba egyesüljön, ahogyan azt az 1980-as évek végén javasolta az államalapító Kim Ir Szen.
