Külföld

Cameron sem marad ki a bombázásból

Az Iszlám Állam milíciái elleni folyamatos légi csapások tovább növelhetik a megtorló terrortámadások kockázatát Európában

Iraknak szüksége van a támogatásunkra, és a mi érdekünk is, hogy ezt megadjuk – nyomatékosította a brit miniszterelnök pénteken azon a rendkívüli ülésen, amelyen a brit parlament úgy döntött, hogy Nagy–Britannia bekapcsolódik az Iszlám Állam elleni nemzetközi hadműveletbe.

06o-iszlam
Szíriai menekültek a török határ közelében. A kurd települések több százezer lakója menekült át Törökország területére a közelmúltban az Iszlám Állam fegyvereseinek kegyetlenkedései elől (Fotó: Reuters/Murad Sezer)

Támogatja a szünetéről rendkívüli ülésre visszahívott brit alsóház, hogy Nagy–Britannia hadserege is csatlakozzon az Iszlám Állam nevű dzsihádista terrorszervezetet bombázó nemzetközi összefogáshoz – írta az Rt.com hírportál pénteken. A katonai beavatkozást a brit parlament a nemzetközi jog értelmében törvényesnek ítélte, mivel az iraki miniszterelnök segítségért fordult a nemzetközi közösséghez.
A britek azonban kizárólag Irak területén hajlandók csatlakozni az Egyesült Államok vezette csapatokhoz, a szíriai légi csapásokban – ahol egy amerikai–arab koalíció bombázza csütörtök óta a dzsihádisták milíciáit – nem kívánnak részt venni.

David Cameron brit miniszterelnök felszólalásában hangsúlyozta: Szíriában a helyzet „bonyolultabb”, mint Irakban, méghozzá az előbbi ország „brutális diktátora” és a három éve tartó polgárháború miatt. Mint mondta, a közel–keleti probléma legfőbb oka „az iszlám szélsőségesség mérgező narratívája”. Hozzátette:
„A muszlimoknak vissza kell szerezni a vallásukat ezektől a szélsőségesektől.” Cameron elmondta továbbá, hogy Irakban és Szíriában egyaránt tesznek erőfeszítéseket egy „befogadó” és „demokratikus” kormány támogatására, azonban – mint azt hozzátette – „ebben a brit hadsereg feladata nélkülözhetetlen”. „A dzsihádisták legyőzésére enélkül nincs reális esély. Az iraki kormánynak szüksége van hadseregünk segítségére, és a mi érdekünk is, hogy ezt megadjuk nekik” – szögezte le a brit miniszterelnök. Cameron felhívta a képviselők figyelmét arra is, hogy e hadműveletek „nem hónapokig, hanem évekig tartanak.
Annak ellenére, hogy a brit parlament egységesen támogatta az iraki beavatkozást, néhányan a bombázások ellen szavaztak. A Munkáspárt több képviselője például nyílt levelében azon álláspontjának adott hangot, hogy egy iraki bombázással Anglia csak „súlyosbítja” a közel-keleti helyzetet. Az ülés közben a Downing Street 10.-i miniszterelnöki hivatal előtt háborúellenes aktivisták tiltakoztak.
Dánia hét F–16-os vadászgépet küld Irakba, amelyek az Iszlám Állam elleni nemzetközi légitámadá­sokban vesznek részt – jelentette be Helle Thorning-Schmidt dán kormányfő pénteken. A miniszterelnök elmondta, hogy bár a többség támogatja a csatlakozást a nemzetközi koalícióhoz, a kérdésről a jövő héten – a formalitás kedvéért – parlamenti szavazást tartanak.

Az Európai Unió terrorellenes koor­dinátora szerint már több mint háromezer európai csatlakozott a Szíriában és Irakban harcoló szélsőséges iszlamista milíciákhoz. Gilles de Kerchove kijelentette azt is, hogy a szélsőséges csoportra mért légi csapások növelhetik a megtorló terrortámadások kockázatát Európában. Az Egyesült Államok és arab szövetségesei pénteken ismét bombázták a dzsihádista szervezet ellenőrzése alatt álló olajlétesítményeket.