Egyre gyengébb a társadalmi igazságosság az Európai Unió tagállamaiban, Magyarországon különösen súlyos a helyzet - mutatta ki a német Bertelsmann Alapítvány hétfőn ismertetett nemzetközi összehasonlító vizsgálata. A tekintélyes közhasznú alapítvány a 2008-2014 közötti időszak fejleményeit áttekintő elemzésében megállapította, hogy az EU ugyan ért el eredményeket a gazdaság stabilizálásában, de a társadalmi igazságosság a legtöbb tagállamban gyengült.
A leginkább érvényesülő trend az északi és a déli tagállamok közötti különbség és a generációk közötti egyenlőtlenség növekedése.
Észak-dél különbségek
Miközben a jómódú észak-európai országokban - főleg Svédországban, Finnországban, Dániában és Hollandiában - magas szinten megvalósult a társadalmi igazságosság és a vizsgált időszakban viszonylag stabil maradt a helyzet, más országokban, köztük Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és Magyarországon növekedett a társadalmi igazságtalanság - áll a kutatási jelentésben, amely szerint a gazdasági válsággal küzdő uniós tagállamokban nem sikerült méltányosan, igazságosan megosztani a válságkezelés terheit.
Nemzedékek szerint
"Az egyre mélyülő szakadék a tagállamok között és a nemzedékek között súlyos feszültségekhez és bizalomvesztéshez vezethet, és az európai integráció jövőjét is veszélyeztetheti, ha ez a helyzet tartós marad, vagy tovább romlik" - értékelte a kutatás eredményeit Jörg Dräger, az alapítvány elnökségi tagja.
A nemzedékek egymáshoz viszonyított helyzetének vizsgálata azt mutatja, hogy a fiatalokat erősebben sújtja a társadalmi igazságtalanság, mint az időseket. Jelenleg az EU egészét tekintve a gyerekek és fiatalkorúak 28 százaléka él a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés fenyegetettségében, ami jelentős növekedés a 2009-ben regisztrált 26,1 százalékhoz képest, miközben az időskori szegénységet sikerült jelentősen csökkenteni.
A gazdasági fejlődés nem garancia
A vizsgálatban kimutatták, hogy a gazdasági teljesítmény ugyan fontos feltétele a társadalmi igazságosságnak, de nem garantálja annak megvalósulását. Ezt mutatja például az, hogy Írország és Svédország egy főre jutó hazai összterméke (GDP) nagyjából egyenlő, Svédországban mégis nagyságrendekkel erősebben érvényesül a társadalmi igazságosság, mint Írországban. Erre utal az is, hogy Csehország, Szlovénia és Észtország gazdasági teljesítménye uniós összevetésben közepes szintű, a társadalmi igazságosság mégis átlagon felüli mértékű.
Igazságossági indexet alkottak 35 kritérium alapján
Az index értéke alapján összeállított rangsort Svédország vezeti, ahol a mutató értéke a 2008-as 7,53-ról 2011-re 7,34-re gyengült, de 2014-re visszakapaszkodott 7,48-ra. Az uniós átlag jelenleg 5,60.
A térségi országok többsége azonban az uniós átlag alatt teljesít. Magyarország a 25. helyen áll, utána Bulgária, Románia és Görögország következik.
Agresszívan negatív trendek Magyarországon
Magyarországgal kapcsolatban a kutatási jelentésben kiemelték, hogy "aggasztóan negatív trendek" érvényesülnek. Az igazságossági index értéke a 2008-as 5,07-ről 2011-ig 4,79-re, 2014-ig 4,44-re gyengült.
