Három év alatt immár a harmadik kormány alakulhat meg Szlovéniában a vasárnapi előre hozott parlamenti választások után.
2012 óta az Alenka Bratusek vezette kormány volt a második kabinet, amely nem töltötte ki mandátumát. Miután a miniszterelnök májusban lemondott, előre hozott választást írtak ki július közepére, amely után a politikusok és a közvélemény is politikai stabilizációra számít.
Az esélyes párt csak júniusban alakult...
A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint ugyanis a legtöbb szavazatra Miro Cerar szlovén jogászprofesszor június 2-án alapított baloldali pártja, a Miro Cerar Pártja (SMC) számíthat. A 650 fő bevonásával a múlt héten készült telefonos közvélemény-kutatás szerint a választáson a szavazatok 28,7 százalékát szerezheti meg az SMC.
Ez majdnem kétszerese a második helyen álló ellenzéki jobbközép Szlovén Demokrata Párt (SDS) támogatottságának (15,1 százalék), pedig a kétéves börtönbüntetését töltő Janez Jansa által vezetett párt a májusi európai parlamenti választáson még fölényes győzelmet aratott.
A 4 százalékos parlamenti küszöböt rajtuk kívül a felmérések szerint átlépheti még a balközép Szlovén Nyugdíjasok Demokrata Pártja (DeSUS), a Szociáldemokraták (SD) és a lemondott kormányfő új, balközép pártja, az Alenka Bratusek Szövetsége (ZaAB).
Minden 1-2 parlamenti mandátumon múlhat
Amennyiben a közvélemény-kutatási előrejelzéseknek megfelelő választási eredmények születnek, a szlovén választópolgároknak még egy darabig várniuk kell arra, hogy az ország új vezetése előterjessze konkrét programját a gazdasági bajok orvoslására. A leendő koalíciós partnerek közötti komoly alkudozásokra lehet ugyanis számítani, ahogyan az utóbbi években már nem egyszer előfordult. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a kiegyenlített szlovéniai politikai viszonyok következtében sokszor csak egy-két parlamenti mandátumon múlott egy kormány sorsa a volt jugoszláv tagköztársaságban.
Sok a gond
Általános vélekedések szerint Szlovénia legnagyobb gazdasági gondjai közé tartozik, hogy az államadósság már majdnem eléri a bruttó hazai össztermék (GDP) 72 százalékát. A munkanélküliség áprilisban meghaladta a 13 százalékot, ami Szlovénia esetében már igen magasnak számít. A fizetések tekintetében is nagy különbségek tapasztalhatók, a társadalmi ranglétra legtetején álló egyötöd négyszer annyit keres, mint a legalsó 20 százalék.
A több mint 1,7 millió választásra jogosult állampolgár vasárnap 7 és 19 óra között adhatja le voksát a kétkamarás szlovén parlament 90 fős alsóháza, a Nemzetgyűlés leendő képviselőire. Elemzők magas, 60 százalékot meghaladó részvételi arányra számítanak, a legutóbbi parlamenti választáson 66 százalékos volt a részvétel, az EP-választás viszont érdektelenségbe fulladt, a szavazópolgároknak csupán 24 százaléka járult az urnák elé május végén.
Forrás: MTI
