Barack Obama amerikai elnök 275 amerikai katonát küldött az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségének védelmére hétfőn, s a légi támadást vagy a szárazföldi csapatok bevetését fontolgatja a gyorsan mozgó iszlám lázadók megfékezésére. Az elnök hétfőn levélben értesítette a kongresszust az akció elrendeléséről, ahogy ezt az amerikai háborús jogkörökről rendelkező törvény megköveteli.
Az elnök szerint az erősítés addig marad az iraki fővárosban, ameddig a biztonsági helyzet javulása már nem teszi indokolttá a jelenlétét. Az intézkedést az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) elnevezésű radikális milícia és az ahhoz csatlakozott más szunnita fegyveres csoportok térnyerése tette szükségessé Irak nyugati és északi területein.
A katonák nem harcolni mennek
Az amerikai erősítésből mintegy 160 fő - köztük 50 tengerészgyalogos és több mint 100 más katona - már Irakba érkezett. Egy további, mintegy 100 fős egység egy Irakhoz közeli, harmadik országban állomásozik majd és mindaddig tartalékban marad, amíg nem lesz szükség a bevetésére. A múlt héten egyébként a bagdadi amerikai nagykövetség több száz alkalmazottját evakuálták.
A Fehér Ház ismételten megerősítette, hogy nem küld harcoló alakulatokat Irakba és nem sodródik bele egy új iraki háborúba. Az amerikai elnöki hivatal közlése szerint az amerikai tengerészgyalogosok és katonák Bagdad beleegyezésével érkeztek Irakba.
Az elnök a háborús jogkörökről rendelkező, 1973-ban elfogadott törvény (War Powers Act) értelmében John Boehnert, a képviselőház elnökét és Patrick Leahyt, a szenátus ideiglenes elnökét értesítette az intézkedésről. A jogszabály értelmében az elnök köteles 48 órán belül a kongresszus tudomására hozni, ha katonai akciót rendel el. A törvény szerint az amerikai erők 60 napnál hosszabb ideig csak kongresszusi felhatalmazással vehetnek részt harcokban.
Az elnök hétfő este nemzetbiztonsági stábjának társaságában mérlegelte az iraki katonai fellépés lehetséges módozatait. Barack Obama attól tette függővé az amerikai segítségnyújtást, hogy Núri al-Máliki iraki miniszterelnök tesz-e lépéseket annak érdekében, hogy kiszélesítse a síiták által dominált kormányának összetételét. Bagdadban egyébként ebben az ügyben folytatott hétfőn eszmecserét Brett McGurk, az amerikai külügyminisztérium iraki megbízottja és Stephen Beecroft bagdadi nagykövet.
Eszmecsere eredmény nélkül
Washington és Teherán képviselői rövid megbeszélést folytattak Bécsben, megvitatták a "katasztrofális" iraki helyzetet, de az eszmecsere konkrét eredményeket nem hozott - közölték névtelenül nyilatkozó amerikai és iráni kormányilletékesek.
Légicsapást is kilátásba helyeztek
John Kerry amerikai külügyminiszter hétfőn kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államok légi csapásokat mér az Irakban stratégiai fontosságú területeket elfoglaló, Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű radikális csoport fegyvereseire, és megerősítette, hogy Washington nyitott a párbeszédre Teheránnal az összeomlás szélén álló arab országról.
A rövid kétoldalú megbeszélésre az iráni atomprogramnak szentelt bécsi tárgyalássorozat ötödik fordulója alkalmával került sor.
"A katonai együttműködésről nem volt szó, ez nem is merül fel lehetőségként. A végleges döntést a fővárosokban hozzák meg" - mondta a teheráni illetékes, és hozzátette, hogy Irán kulcsfontosságú szerepet játszhat az iraki és a térségbeli stabilitás helyreállításában.
A The Wall Street Journal című vezető amerikai üzleti-politikai napilap hétfőn megszellőztette, hogy az amerikai kormány az iraki válság miatt közvetlenül is kíván egyeztetni Iránnal. John Kerry amerikai külügyminiszter megerősítette, hogy Washington nyitott a párbeszédre Teheránnal.
Hírügynökségek szerint a hétfő esti bécsi egyeztetés nem hozott ugyan konkrét eredményeket, de megnyithatja az utat a jövőbeni kapcsolatfelvételek előtt.
Az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű szélsőséges szunnita szervezet az utóbbi napok villámhadjáratában elfoglalt több fontos iraki várost, köztük Moszult, és bejelentette, hogy Bagdad ellen vonul. Az amerikai-iráni nézeteltérések ellenére mindkét ország a Núri al-Máliki miniszterelnök vezette iraki síita kormányzatot támogatja, de a bármilyen közös fellépésük példa nélküli lenne, legalábbis az 1979-es iráni forradalom óta ilyesfajta együttműködés nem volt köztük.
Forrás: AP, Reuters, MTI
