Veszélyben van a világ egyik természeti csodája, az ausztrál Nagy-korallzátony, amelynek már kilencvenhárom százalékát érinti a korallfehéredés. A természetvédők ismét azt szorgalmazzák, hogy a koralltelep kerüljön fel a világ veszélyeztetett természeti örökségeinek listájára.
A szakemberek a kétezer-háromszáz kilométer hosszan húzódó Nagy-korallzátony egyharmadának állapotát mérték fel. A mintegy kilencszáztizenegy zátonyt érintő vizsgálatban a térségről készített légi és víz alatti felvételek segítségével a nagyon súlyostól a kisebb mértékű károsodásig terjedő fehéredést tapasztaltak a kutatók.
A jelenséget vizsgáló kutatócsoport vezetője, Terry Hughes professzor elmondta: soha életében nem látott ilyen mértékű pusztulást. „Olyan, mintha tíz ciklon csapott volna le egyszerre a zátony északi térségében. Dél felé haladva, a károsodás kisebb vagy közepes mértékű, ezeknek hamarosan talpra kell állniuk” – magyarázta.
A jelenség a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása, amelyet főként a klímaváltozás okoz. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat elhúzódik, a virágállatok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent a halakra és rajtuk keresztül az emberekre is.
Kérdéses, hogy regenerálódhat-e a vízi élővilág
A világ legnagyobb koralltelepét felügyelő ausztrál hatóság vezetője március közepén közölte: a térségben februárban harminchárom Celsius-fokra emelkedett az óceán felszínének hőmérséklete.
A korallzátonyok a Föld legnagyobb fajgazdagságú életközösségei közé tartoznak. A sekély, tiszta, sós vízben a legfeljebb néhány milliméteres korallpolipok évszázadok alatt hatalmas mészvázakat építenek fel, amelyek élő- és szaporodóhelyet jelentenek számos más állat- és növényfajnak is. Jelentőségük nem csak abban áll, hogy számos élőlénynek biztosítanak életteret, és csillapítják a tenger hullámzását, hanem abban is, hogy több óceáni szigetország számára a gazdaságuk alapját képező halászat fenntarthatósága is nekik köszönhető, s emellett búvárturisták sokaságának odavonzásával is jelentős bevételeket eredményeznek a korallzátonyokkal rendelkező országoknak. Földünk legnagyobb korallzátonya az ausztrál Nagy-korallzátony, amely kétezer kilométeren húzódik, és az űrből is látható.
A Sydneyi-öböl számos pontján rutin megfigyeléseket végeztek az elmúlt hónapokban. Ekkor találtak először ilyen nagymértékű kifehéredett korallkolóniákat a térségben. Eddig csupán hét százalék, azaz hatvannyolc vízi életközösség kerülte el teljesen a fehéredést.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) tavaly úgy döntött: a Nagy-korallzátony egyelőre nem kerül fel a világ veszélyeztetett természeti örökségeinek listájára, a jelenlegi helyzet miatt azonban a zöldszervezetek a döntés felülvizsgálatát sürgetik.
A szakértők szerint egyelőre nem lehet megmondani, hogy a korallok képesek lesznek-e regenerálódni.
Az ausztrál környezetvédelmi minisztérium szerint az állami és szövetségi kormányok kétmilliárd ausztrál dollárt (négyszázhuszonkétmilliárd forint) terveznek a zátony megmentésére fordítani a következő tíz évben.
Forrás: MTI, euronews
