Üstökösport gyűjtöttek a Földön

A tudósok az Antarktiszon, a japán Sziova kutatóállomástól tizenhat kilométerre északra vettek mintát közel tizennyolc méteres mélységből. A jég felolvasztása után 10-60 mikrométer átmérőjű (a mikrométer a milliméter ezredrésze) részecskéket fedeztek fel, amelyekről eredetileg azt hitték, hogy a régmúltban becsapódott meteoritokból származnak – olvasható a PhysOrg hírportálon. Negyven részecskéről azonban bebizonyosodott, hogy tulajdonságaikat tekintve csaknem teljes egybeesést mutatnak az amerikai Stardust (Csillagpor) űrszonda által a Wild2 üstökös magja körül keletkező gázfelhőből vett mintával. A lelet azért izgalmas, mivel azt mutatja, hogy a kutatók több üstökösporra tehetnek szert, mint amennyit a légkör felső rétegeiben az e célból kifejlesztett, aerogéllel töltött ragacsos gyűjtőlemez segítségével ejthetnének csapdába. Korábban a tudósok úgy vélték, hogy a parányi porszemcsék nem élhetik túl a Föld légkörén át való száguldást, nem beszélve a landolási helyszínen uralkodó zord viszonyokat.

Az üstökösök vizsgálata azért fontos, mert a Naprendszer kialakulásakor visszamaradt porból, jégből, gázból és szilikátokból képződtek, így kutatásuk sokat elárulhat a Naprendszer eredetéről, másrészt vizsgálatuk révén a tudósok választ kaphatnak arra a kérdésre, hogy valóban az üstökösöknek köszönhetően alakult-e ki az élet a Földön.