Leszállt a Marson tegnap az Európai Űrügynökség (ESA) Schiaparelli nevű kutatószondája, s a szervezet honlapján élő adásban közvetítette a landolást. A berendezés fő célja, hogy az élet nyomait keresse a külső bolygószomszédunkon.
Az Orosz Szövetségi Űrügynökséggel közösen kifejlesztett Schiaparelli az első európai űreszköz, amely sikeresen eljutott a Marsra. A leszállóegység csak egy része az ExoMars elnevezésű küldetésnek, a műszeregyüttes nagyobb része pályára áll a planéta körül, és amellett, hogy segíti a Schiaparelli működését és kommunikációját, maga is fontos légköri, térképészeti, illetve más összetett mérési feladatokat lát el. A TGO-nak elnevezett keringő egység jelenleg egy több lépcsőből álló, hosszan tartó, rendkívül kényes pályamódosítást végez, hogy annak végeztével az ideális helyen legyen programja kivitelezéséhez. A Schiaparelli kevéssel délután öt óra előtt landolt a Marson, miután csaknem huszonkétezer kilométeres óránkénti sebességgel belépett a Mars légkörébe, ahol a tempója tizedére lassult. Tizenegy kilométeres magasságban kinyitotta ejtőernyőjét, majd a felszíntől egy kilométerre bekapcsoltak fékezőrakétái, amelyek annyira lelassították, hogy szabadesésben is biztonságosan landolt. A Schiaparelli feladatai közé tartozik az élet nyomainak keresésén túl a bolygó időjárásának és porviharainak tanulmányozása. Kapcsolódó hír, hogy háromfős nemzetközi személyzettel – Szergej Rizskov és Andrej Boriszenko orosz, illetve Robert Shane Kimbrough amerikai űrhajósokkal – a fedélzetén a kazahsztáni Bajkonurból tegnap útnak indult a Nemzetközi Űrállomás felé egy orosz űrhajó, amely rövidesen sikeresen Föld körüli pályára állt. Ugyancsak tegnap összekapcsolódott a kínai űrállomással, a Tienkung–2-vel a Sendcsou–11 űrhajó, amellyel két tajkonauta, azaz kínai űrhajós érkezett hosszabb kutatómunkára a bázisra.
