Egyetértenek a tudósok abban, hogy a frissen felfedezett, a Földnél legalább másfélszer idősebb bolygó tüzetesebb tanulmányozása sok kérdésre adhat választ bolygónk jövőjéről.
Bizonyára számos és sokáig eldönthetetlen tudományos vitát indít el a NASA legújabb felfedezése, a Földhöz méretében és keringési pályájában nagyon hasonlító bolygó, annak tulajdonságai, és hogy lehet-e rajta élet. Az egyelőre Kepler–452-b-nek elnevezett planéta tőlünk ezernégyszáz fényévre kering központi csillaga körül a Hattyú csillagképben, mérete hatvan százalékkal nagyobb a Földnél, súlya pedig a kétszerese. Napja kicsivel nagyobb Napunknál, és idősebb is annál, a bolygó pedig tíz százalékkal közelebb van hozzá, mint mi a csillagunkhoz.
A hatalmas távolság miatt a jelenlegi technikai tudásunkkal csak távcsövek segítségével tudjuk tanulmányozni a planétát. Az ottani élet lehetőségéről már a NASA csütörtöki bejelentése után is azonnal megoszlottak, megoszlanak a tudományos vélemények. A Földnél annak kétharmadával nagyobb méret és a kétszeres súly épp azon a határon van, amely eldönti, hogy egy égitest kőzet- vagy gázbolygóvá alakul, s utóbbi kizárja az élet lehetőségét. Mivel napja nagyobb, és közelebb is van hozzá, mint a Föld a Naphoz, a bolygó felszínén is lényeges melegebb lehet, mint nálunk, és az sem biztos, hogy így megmaradhat rajta a víz. A Földünk ikertestvérének tartott Vénusz is csak látszólag alkalmas az életre: kőzetekből áll ugyan, van légköre, mérete, és gravitációja szinte megegyezik bolygónkéval, az ott uralkodó, az üvegházhatás okozta pokoli körülmények miatt mégis élhetetlen hely. Hasonló példa lehet másik szomszédunk, a Mars, ahol az eddigi erőfeszítések ellenére sem sikerült az embernek az élet nyomaira bukkannia.
A szakemberek másik része ugyanakkor bizakodó, és el tudja képzelni, hogy a Kepler–452-b-n folyékony víz van, geológiailag aktív, masszív légköre van, így élet is lehet rajta. A tudósok abban egyetértenek, hogy a Földnél legalább másfélszer idősebb planéta – napja hasonlóan öregebb a Napunknál – tüzetesebb tanulmányozása számos kérdésre adhat választ bolygónk jövőjéről.
A Földhöz hasonló égitest felfedezése egybeesett azzal, hogy a tudósok húsz esztendeje kezdték el azonosítani a Naprendszeren kívüli, úgynevezett exobolygókat, az akkor szenzációs bejelentés után ma már egy-egy ilyen planéta megfigyelése legföljebb kisebb hírt ér. Az exobolygók többségéről kiderült, hogy a Jupiternél is nagyobb hatalmas gázóriások, ezért azokon nem lehet élet. Ez nem jelenti azt, hogy a kőzetbolygók ritkábbak lennének, a Kepler–452-b felfedezése inkább a technika, az űrben lévő és a földi távcsövek, valamint a számítástechnika egyre gyorsuló fejlődésének jele.
