Tovább tombol a hőség

 a legmagasabb fokozatú hőségriadót rendelte el július 4-től 8-ig, majd az előrejelzések alapján a július 17-től kiadott újabb hőségriadót előbb péntek, majd vasárnap éjfélig hosszabbította meg ország egész területére vonatkozóan.

Lakatos Mónika, Szabó Péter, Szépszó Gabriella tanulmánya szerint a másod-, illetve harmadfokú hőségriadó kritériuma a 25, illetve a 27 Celsius-fokot elérő napi középhőmérséklet tartós, legalább három egymást követő napon történő fennállása. A nyári hónapok bármelyikében kialakulhat ilyen hőség, de jellemzően júliusban és augusztusban fordulnak elő ilyen forró periódusok.

A valóban komoly egészségügyi kockázatot jelentő, 27 fokot is meghaladó középhőmérsékletű hőhullámok csak elvétve alakultak ki a kilencvenes évek előtt. A legtöbb ilyen nap ebben az évtizedben, két egymást követő évben, 2012 és 2013 nyarán alakult ki Budapesten. 2012-ben több mint három hetet tett ki a komoly hőhullámból származó napok száma összesen. A leghosszabb és legintenzívebb hőhullámot 1994-ben kellett elszenvedni Budapesten, ekkor 11 egymást követő napon nem csökkent 27 Celsius-fok alá a napi középhőmérséklet.

Mint kiemelték: különösen a városlakók számára lehetnek megterhelőek a hőségperiódusok. A városok belseje felé haladva a hőmérséklet általában magasabb, mint a külterületen, ez a hőtöbblet az úgynevezett hősziget jelensége.  A sűrű beépítettség, a csökkenő átszellőzés, a burkolatok jelenléte, az alacsony növényborítottság, mind-mind olyan tényezők, amik hozzájárulnak a városi hősziget kialakulásához. Ezeken kívül a közlekedés, fűtés és különböző ipari tevékenységek során a levegőbe kerülő hő, vízgőz, szennyező anyagok is módosíthatják a városok klímáját. A városi hősziget mértéke hőhullámok idején akár 5–10 fokot is elérhet, így különösen megterhelő lehet - hívták fel a figyelmet.

A meteorológusok kiemelték azt is, hogy a nappali magas hőmérsékletek mellett igen megterhelő, ha éjszaka sem csökken 20 fok alá a hőmérséklet. A legtöbb trópusi éjszaka 1992 nyarán volt. A legutóbbi igen meleg nyarakon, 2012-ben és 2013-ban csaknem négy hetet tett ki a trópusi éjszakák száma. A tavalyi, nem kifejezetten a hőhullámokról nevezetes, de ugyanakkor a szokásosnál melegebb és egyben rendkívül csapadékos nyáron 17 ilyen éjszaka volt. Az idei nyáron - az eddigi mérések szerint - 12 trópusi éjszakát rögzítettek a meteorológusok.

A tanulmány szerint a "nagy stresszt jelentő" harmadfokú hőségriadós napok gyakorisága a következő évtizedekben kisebb, országos átlagban évi 2-9 napos növekedést mutat, míg a XXI. század végére várhatóan átlagosan 12-26 nappal emelkedik a számuk. Az éghajlat természetes változékonyságából adódóan ez azt jelenti, hogy lehetnek olyan évek, amikor összesen egy hónapnál is hosszabb ideig ilyen extrém meleg napokat élhetünk át, ugyanakkor előfordulhatnak olyan évek, amikor az átlagosnál kevesebb hőhullám lesz. A hőségriadók területi eloszlását tekintve a legnagyobb gyakoriságnövekedést az egyébként is melegebb délkeleti területeken valószínűsítik a modelleredmények - tették hozzá.

 

Ha nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, az évszázad végére akár 5 Celsius-fokkal is megnőhet a globális átlaghőmérséklet - mondta az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója az M1 aktuális csatornán. Szépszó Gabriellát és kollégáját, Lakatos Mónikát azzal kapcsolatban kérdezték, hogy az idei volt a legmelegebb június a Földön az 1880-as évek - a mérések kezdete - óta.

Szépszó Gabriella arról beszélt, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedés optimista becslések szerint nem haladja meg a 2 Celsius-fokot, a pesszimista becslések szerint viszont az 5 fokot is megközelítheti, ha az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelenlegi tendenciája folytatódik. Ez csak a globális átlag, regionálisan sokkal nagyobb hőmérséklet-emelkedés is lehet - emelte ki.

Lakatos Mónika az üvegházhatású gázokról (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid) elmondta: az okozza a gondot, hogy nagyon hosszú a légköri tartózkodási idejük, és ezalatt nagyon távolra eljutnak kibocsátás helyüktől. A jelenlegi lokális kibocsátások globálisan akár száz év múlva is érzékelhetők lesznek. A globális légkörmegfigyelő rendszer adatai szerint ennek a három gáznak a légköri koncentrációja sohasem ért el olyan mértéket a megfigyelések kezdete óta, mint most, tehát folyamatosan dúsulnak a légkörben - tette hozzá.

Az éghajlatkutató ismertette: 1850 óta a kontinensek és óceánok együttesen egy fokot melegedtek. Ha a melegedés eléri a 2-4 fokot, az visszafordíthatatlan következményekkel jár majd, egyebek mellett nyilvánvalóan hatással lesz a jégsapkákra - figyelmeztetett. A különféle területek különböző mértékben melegszenek: a kontinensek belseje, például a Kárpát-medence régiója is jobban melegszik, mint a globális átlag. A globális tengerszint-emelkedésről Lakatos Mónika azt mondta: az a kiterjedt megfigyelések kezdete óta átlagosan hozzávetőlegesen 20 centiméter, de a 2 Celsius-fokos globális felmelegedés már egyméteres tengerszint-emelkedéssel járhat.