A nagy hőségben átlagosan 10-15 százalékkal nő az Országos Mentőszolgálathoz (OMSZ) beérkező riasztások száma - közölte az OMSZ szerdán
A tájékoztatás szerint a hőség elsősorban az időseket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket, a kisgyermekeket, továbbá azokat veszélyezteti, akik valamilyen súlyos, krónikus alapbetegségben szenvednek.
Azt ajánlják: aki teheti, a nagyobb megterhelést jelentő tennivalókat a kora reggeli vagy a késő délutáni időszakra időzítse. Továbbá a hőség elleni védekezésben fontos a megfelelő folyadékpótlás, ám nem cukros üdítőitalt, hanem ásványvizet vagy teát érdemes fogyasztani.
A hőség idején könnyű, szellős ruházat ajánlott, de az is fontos, hogy az ember fejét ne érje tartós, közvetlen napsütés az erős UV-sugárzás, illetve a napszúrás veszélye miatt.
Ájulásos rosszullét esetén legjobb, ha hűvös, árnyékos helyen lefektetjük a segítségre szorulót, hiszen így az átmeneti vérkeringési zavar hamar rendeződhet - tanácsolja a mentőszolgálat, amely arra is figyelmeztet: a nagy melegben romlik az autóvezetők koncentrációképessége, meghosszabbodik a reakcióidő, így fokozott a balesetveszély.
Fotó: Bodnár Patrícia
Duplájára nő az ásványvíz fogyasztása a kánikulában
A nagy meleg jelentősen megnöveli az alkoholmentes italok iránti keresletet, ekkor az ásványvíz fogyasztása akár duplájára, a gyümölcsleveké és üdítőitaloké pedig másfélszeresére is emelkedik a napi átlaghoz képest - közölte a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség titkára.
Bikfalvi Istvánné elmondta, hogy 2017-ben az ásványvíz fogyasztása Magyarországon fejenként 125 liter volt átlagosan, míg a különböző gyümölcslé tartalmú gyümölcslevek fogyasztása személyenként 26,6 litert, az ízesített víz és szénsavas üdítőital fogyasztása 77,4 litert tett ki. Hozzátette, az alkoholmentes italok fogyasztása 12,5 százalékkal nőtt tavaly 2016-hoz képest. Ezen belül az ásványvíz fogyasztás 3,5 százalékkal, a különböző gyümölcslé tartalmú gyümölcsleveké 5 százalékkal, az ízesített víz és szénsavas üdítőitaloké pedig 16 százalékkal emelkedett.
A szövetség titkára kiemelte, hogy az alkoholmentes italok piacán - az elmúlt évek mintegy 30 százalékos visszaesése után -, 2014-ben lassú növekedés indult meg, amely 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben is folytatódott. A trendforduló okát a szövetség a fogyasztásnak a korábbi évekre való visszarendeződésében látja.
Országszerte felhőszakadásra is figyelmeztetnek
A hőség mellett a felhőszakadás veszélye miatt is országszerte figyelmeztetéseket adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat szerdára. Veszélyjelzésük szerint a tartós hőség miatt Baranya megye kivételével az egész országban elsőfokú figyelmeztetés van érvényben. Emellett az egész országra a felhőszakadás veszélye miatt is elsőfokú figyelmeztetést adtak ki szerdára. Az előrejelzésben azt írták: többórás napsütés várható, de többfelé kell záporra, zivatarra számítani, amelyet felhőszakadás is kísérhet. A szél megélénkül, zivatarok környezetében erős, viharos is lehet. A hőmérséklet délután 28 és 32 fok között alakul. Késő estére 21 és 26 fok közé hűl le a levegő.
Drasztikusan megnőhet a hőhullámokkal összefüggő halálozások száma 2080-ra
Drasztikusan megnőhet a hőhullámokkal összefüggő halálozások száma a világ bizonyos részein 2080-ra, amennyiben az emberek nem tudnak alkalmazkodni az egyre emelkedő hőmérsékletekhez - figyelmeztetnek kutatók, rámutatva, hogy a szükséges intézkedések megtételével ugyanakkor csökkenthető a szélsőséges hőséggel összefüggő többlethalálozások kockázata.
A PLOS Medicine című internetes folyóiratban publikált tanulmány szerint a trópusi és szubtrópusi régiókban ugorhat meg leginkább a hőhullámokkal összefüggő halálozások száma, majd Ausztrália, Európa és az Egyesült Államok következik a sorban.
A szakemberek szerint az eredmények azt sugallják, hogy szigorúbb lépésekre lenne szükség az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, ugyanis a kevesebb emisszió a hőhullámokkal összefüggő halálozások alacsonyabb számát jelenti.
Antonio Gasparrini, a londoni Higiéniai és Trópusi Betegségek Intézetének szakértője, a tanulmány egyik vezetője rámutatott, hogy jelenleg az északi félteke több országát is pusztító hőhullámok sújtják, és nagyon valószínű, hogy a változó éghajlat miatt ezek a hőhullámok egyre gyakoribbak és súlyosabbak lesznek a jövőben. "A jó hír azonban az, hogy ha csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását, akkor a jelen tanulmányban előre jelzett következményeket jelentősen mérsékelhetjük" - tette hozzá a szakember.
A kutatók különböző - az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke, az emberiség felkészültsége és alkalmazkodási stratégiái, valamint a népsűrűség tekintetében eltérő - forgatókönyveket felvázolva becsülték meg, hogy 2031 és 2080 között hogyan alakulnának a hőhullámokkal összefüggő halálozási mutatók négy kontinens húsz országában.
Az eredmények szerint a legszélsőségesebb forgatókönyv esetén az 1971 és 2020 közötti periódushoz képest 2000 százalékkal nőne meg a hőség okozta korai halálozások száma Kolumbiában 2031 és 2080 között. Ugyanezen forgatókönyv szerint a Fülöp-szigeteken 12-szeresére, Ausztráliában és az Egyesült Államokban ötszörösére, Nagy-Britanniában négyszeresére nőne a hőhullámok okozta többlethalálozások száma.
A számok ugyanakkor mérséklődtek, amikor a forgatókönyveket a 2015-ös párizsi klímacsúcson elfogadott megállapodáshoz igazították. A klímacsúcs résztvevői megállapodást fogadtak el annak érdekében, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval 2 Celsius-fok alatt maradjon, és megfogalmazták azt, hogy emellett "törekedni kell arra", hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot. A legkevésbé szélsőséges forgatókönyv esetén Nagy-Britanniában mindössze nagyjából kétszer annyi lenne a hőhullámok okozta többlethalálozás a 2031-2080 közötti időszakban, mint 1971 és 2020 között.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy eredményeik nem tekinthetőek pontos előrejelzéseknek, hiszen nem tudni, hogy az egyes országok milyen lépéseket fognak tenni - vagy nem tenni - az éghajlatváltozás hatásainak kezelése érdekében.
