A hatóságok és a civilek által üzemeltetett biztonsági rendszereket is jelentősen átalakíthatják az újfajta, tanítható térfigyelő hálózatok, amelyek a közlekedésben már bevált szupertraffipaxok mintájára csak a beprogramozott mozzanatokat kísérik figyelemmel.
Tavasz óta üzemel Magyarországon a Közúti Intelligens Kamerahálózat, közismertebb nevén a Véda, amely fő feladataként a közlekedők által elkövetett szabálytalanságokat regisztrálja. Jelenlegi profilja elsősorban a sebességhatárok, illetve a biztonsági rendszerek – biztonsági öv, világítás, sávok használata – szabályai betartásának ellenőrzése, valamint az automata szisztémán keresztül a renitensek szankcionálása. A Véda beváltotta a hozzá fűzött várakozásokat, már működése első néhány hónapjában több milliárd forintos bevételt a hozott a bírságokból a költségvetésnek. Arra már a rendszer beüzemelése előtt felhívták a figyelmet a szakemberek, hogy a rendszer bővíthető, így a kamerák később olyan körülményeket is figyelhetnek, mint például a járművek műszaki vagy üzemben tartójuk vezetői engedélyének érvényessége, és ez a sor lényegesen bővíthető.
A szupertraffipaxoknak is nevezett berendezésekhez hasonló szisztémák más területeken várható elterjedésének lehetőségére hívta fel a figyelmet cikkében a 24.hu. A hírportál a nemzetközi hátterű, az egyesült államokbeli Kaliforniában alapított Movidius cég Myriad elnevezésű chipjéről tudósított. A berendezés lényegesen átalakíthatja akár a hatósági, akár a civil szféra által üzemeltetett biztonsági megfigyelő rendszereket. Ennek alapja az, hogy a chip és a hozzá tartozó szoftver tanítható, így képes arra, hogy a rendszerbe telepített térfigyelő kamerák specializáltan figyeljenek bizonyos tevékenységeket, és figyelmen kívül hagyjanak lényegtelen körülményeket. A berendezéseket programozhatják például úgy, hogy egy repülőtéren figyelje azokat az embereket, akik elhagyják csomagjaikat, őket külön figyelhetik és követhetik az egyre fejlettebb arcfelismerő szoftverek segítségével, lényegesen csökkentve ezáltal egy esetleges terrortámadás lehetőségét vagy egy robbantás kockázatait. A példában szereplő intelligens kamerák ugyanakkor nem figyelik a reptér díszcserjéinek mozgását a szélben, mert ennek nincs relevanciája. A célzott figyeléssel a pásztázott területről, vagy a megfigyelt területről is sokkal jobb minőségű felvételeket lehet készíteni, mint a ma elterjedt rendszerekkel. Jelenleg számos kritika éri a mostani térfigyelő berendezéseket, amelyek folyamatosan működnek ugyan, de gyakran silány minőségű képeket készítenek. Ilyen eset a Teréz körúti robbantóé is, akit a felvételek alapján senki nem ismert fel, elfogásához más körülmények vezettek. Amennyiben egy intelligens rendszer azt figyelte volna, hogy ki helyezett el és hagyott hátra gyanús csomagot a Körúton, akkor akár azonosításra alkalmas felvételeket is készíthetett volna. Bár ma a szinte mindenki által használt okostelefonok mindegyike magas minőségű és felbontású képek, filmek készítésére alkalmas, a térfigyelő rendszerek programozói az információk tárolására alkalmas memória véges volta miatt inkább a minőségen spórolnak. Az intelligens szisztémák alkalmazása ezen is segíthet, mert csak a lényeges mozzanatokat rögzíti, így nem terheli felesleges adatokkal a háttértárakat.
A szupertraffipaxoknak is nevezett berendezésekhez hasonló szisztémák más területeken várható elterjedésének lehetőségére hívta fel a figyelmet cikkében a 24.hu. A hírportál a nemzetközi hátterű, az egyesült államokbeli Kaliforniában alapított Movidius cég Myriad elnevezésű chipjéről tudósított. A berendezés lényegesen átalakíthatja akár a hatósági, akár a civil szféra által üzemeltetett biztonsági megfigyelő rendszereket. Ennek alapja az, hogy a chip és a hozzá tartozó szoftver tanítható, így képes arra, hogy a rendszerbe telepített térfigyelő kamerák specializáltan figyeljenek bizonyos tevékenységeket, és figyelmen kívül hagyjanak lényegtelen körülményeket. A berendezéseket programozhatják például úgy, hogy egy repülőtéren figyelje azokat az embereket, akik elhagyják csomagjaikat, őket külön figyelhetik és követhetik az egyre fejlettebb arcfelismerő szoftverek segítségével, lényegesen csökkentve ezáltal egy esetleges terrortámadás lehetőségét vagy egy robbantás kockázatait. A példában szereplő intelligens kamerák ugyanakkor nem figyelik a reptér díszcserjéinek mozgását a szélben, mert ennek nincs relevanciája. A célzott figyeléssel a pásztázott területről, vagy a megfigyelt területről is sokkal jobb minőségű felvételeket lehet készíteni, mint a ma elterjedt rendszerekkel. Jelenleg számos kritika éri a mostani térfigyelő berendezéseket, amelyek folyamatosan működnek ugyan, de gyakran silány minőségű képeket készítenek. Ilyen eset a Teréz körúti robbantóé is, akit a felvételek alapján senki nem ismert fel, elfogásához más körülmények vezettek. Amennyiben egy intelligens rendszer azt figyelte volna, hogy ki helyezett el és hagyott hátra gyanús csomagot a Körúton, akkor akár azonosításra alkalmas felvételeket is készíthetett volna. Bár ma a szinte mindenki által használt okostelefonok mindegyike magas minőségű és felbontású képek, filmek készítésére alkalmas, a térfigyelő rendszerek programozói az információk tárolására alkalmas memória véges volta miatt inkább a minőségen spórolnak. Az intelligens szisztémák alkalmazása ezen is segíthet, mert csak a lényeges mozzanatokat rögzíti, így nem terheli felesleges adatokkal a háttértárakat.
