Krónika

Szeretünk adakozni, főleg, ha megkeresnek minket

Nemzetközi összehasonlításban is sokat jótékonykodik a magyar

A magyarok háromnegyede adományozott az elmúlt évben, s ez nemzetközi összevetésben is jó arány. A megkérdezettek szerint döntő szempont a szimpátia és maga a kérés, hogy adományozzunk.

Az elmúlt évek közéleti vitáinak nincs érdemi hatásuk az adakozási kedvre, ez is kiderül a Human Dialog és az Emocionális Marketing friss, nagymintás, reprezentatív felméréséből. A megkérdezett ezerfős minta hetvenhét százaléka jótékonykodott a múlt évben pénzbeli támogatás, tárgyi adomány, önkéntes munka vagy véradás formájában, vagyis tízből heten rendszeresen jótékonykodnak. A többség jótékony célra legnagyobb arányban alapítványok, egyesületek javára adott pénzt. Szorosan a második helyen magánszemélyek, hajléktalanok és kéregetők állnak.

Kiderült, uniós szinten is jószívű a magyar. Például egy a 2016-os, ehhez hasonló ausztriai felmérésben hetvenegy százalék volt az osztrák adományozók aránya. A tipikus magyar adományozó jól szituált, városlakó, az idősebb korosztályból kerül ki. Pénzbeli adományt évente két-három alkalommal ad, és elsősorban a szimpátia befolyásolja döntésében. Az egyszázalékos felajánláshoz hasonlóan, itt is kiemelkedő a beteg gyermekekről gondoskodó alapítványok népszerűsége. A potenciális adományozók várják a megkeresést. Saját bevallásuk szerint jellemzően kérésre adományoznak, legszimpatikusabb nekik, ha ez postai levélben történik. Ugyancsak jótékony hatással bír, ha a civilek elszámolnak a támogatással, és utólag tájékoztatást adnak az adomány felhasználásáról. A magyarok döntő többsége nem érzi az adományozást szezonális tevékenységnek, még ha a karácsonyi időszak jótékonyan hat is az adakozási hajlandóságra.