Szent Mihály napja van ma, ami a paraszti kultúrában a gazdasági év fordulójának számít. Egykoron ilyenkor hajtották vissza az áprilisban legelőre terelt jószágot, valamint ekkor kezdődött el a kisfarsang időszaka, a lakodalmak ideje.
Az egyház ma Szent Mihály arkangyal megjelenésére emlékezik, aki a hagyomány szerint a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Őt tekintik az Istenhez hűséges angyalok vezérének, aki egyike azoknak, akik Isten oldalán állnak a lázadó angyalok, avagy a gonosz lelkek elleni harcban. Tisztelete visszanyúlik az ötödik századba, ugyanis ekkor jelent meg először egy gazda előtt egy dél-itáliai kisvárosban.
A hagyományok szerint I. Gergely pápa is látta a nagy pestisjárvány idején. Szent Mihály csodatettei között szerepel, hogy a szentatya látomásában az arkangyal eltette véres kardját, ezzel jelezte a kór végét. E jeles naphoz természetesen számos érdekes, ma már kevéssé ismert népszokás és intelem is kötődik.
Hazánkban a cselédfogadás, valamint a pásztorok elszámoltatásának és szerződtetésének időpontja volt. A Hortobágy környéki juhászoknak ez volt a legnagyobb ünnep, amelynek alkalmából mulatságokat, bálokat rendeztek. E nap gyakran vásárnap is volt, a pusztai emberek ilyenkor egészítették ki felszerelésüket. Szent Mihály napján tilos volt a munka a nők számára, mert úgy vélték, hogy aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig présel, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
A szent napjához kapcsolódó közmondások egyike, hogy aki ekkor gatyába öltözik, attól nem szabad tanácsot kérni. Számos meteorológiai előrejelzés is ismert a pásztorok körében, akik az állatok viselkedéséből jósoltak az elkövetkező időszak időjárására. Bizonyos vidékeken úgy tartották, hogy ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefekszenek, akkor a gazdálkodók hosszú, kemény télre számíthatnak, ellenkező esetben pedig enyhe időjárásra. Bácskában például így mondták: Szent Mihálykor a keleti szél igen komoly telet ígér. Az Ipoly menti falvakban úgy gondolták, hogy ha a fecskék még nem indultak el vándorútjukra Szent Mihály napjáig, akkor hosszú őszre van kilátás.
A ma Szlovákiához tartozó Pereszlényben elődeink kemény telet jósoltak, amennyiben a jeles napon dörgött az ég. Ugyancsak bevett szokásnak számított, hogy e nap után kezdték el törni a kukoricát. Az őszi munkák közül a mai napig kiemelt figyelmet kap a szüret. Sokan manapság is úgy vélik, ha az időjárás is kedvező, ekkorra beérik a szőlő a Dél-Alföldön, így a gazdák nekiláthatnak szüreti teendőiknek.
Az idén hazánkban több programot is tartanak Szent Mihály napja környékén, ezek között szerepel a szombaton Ópusztaszeren rendezendő borszűrő ünnep és iparosnap is. Kevéssé ismert, hogy 1951-ben ekkor nyilvánították szeptember 30-át a Magyar Néphadsereg napjává, ezzel megemlékezve 48-as honvédeink pákozdi csatában kivívott győzelméről, és egyben így kívántak tisztelegni Farkas Mihály akkori honvédelmi miniszter, a Rákosi-rendszer meghatározó alakja előtt.
