Nincs olyan napja az évnek, amelyhez annyi varázslás, jóslás kötődne a néphagyományban, mint december tizenharmadikához, Luca-naphoz. A név maga a „lux lucis”, azaz a fény szóból ered.
Mindenekelőtt itt van a Luca-kalendárium. Készítésének alapja az, hogy Luca-naptól karácsonyig tizenkét nap van, és ezeket figyelve meg lehet határozni a következő esztendő tizenkét hónapját. A módszer egyszerű. Mindennap fel kell jegyezni, hogy milyen az időjárás, mert abból következtetni lehet a következő időszakra. Például, ha december 13-án havazott, az a jóslat szerint azt jelenti, hogy az év első hónapja, a január havas lesz. A Luca-cédula is rendkívül népszerű volt a fiatal leányok körében. A jóslás lényege, hogy a lányok tizenkét cédulára fölírtak különböző fiúneveket. Ezek közül mindennap el kellet dobni egyet, anélkül, hogy megnéznék, milyen név van ráírva, és a varázslat szerint, amelyik név megmarad, úgy fogják hívni a lány jövendőbelijét.
Híres mondás, hogy „lassan készül, mint a Luca széke”. Azt a bizonyos ülőalkalmatosságot Luca-napján kezdték el készíteni kilenc vagy tizenhárom féle fából, és nem siettek vele. A hiedelem szerint, amikor erre a székre az éjféli misén rááll készítője, meglátja a falu boszorkányait. Elmenekülni előlük csak egy ravasz trükkel, a mákszórással lehet, mert a monda szerint így a boszorkány nem éri utol, hiszen fel kell szedegetnie a mákszemeket.
Rengeteg tilalom is kötödik a jeles naphoz. Így december 13-án régen nem szabadott volt sütni, mosni, de kölcsönadni sem, mert az ekkor készült holmik a boszorkányok kezére kerülhettek. A boszorkányok elleni biztos ellenszerként fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét, és sokan fokhagymás kenyeret ettek, hogy elriasszák a gonosz szellemeket. Az állatok védelme érdekében az ólak ajtajára keresztet rajzoltak, és hamut szórtak a kapuk elé, hogy azt látva a banyák ne tudják átlépni otthonuk küszöbét. Sokan a seprűket is elzárták ilyenkor, nehogy a boszorkányok ellopják őket, és azon repkedjenek. A nap első látogatója egyébként az állatszaporulatra is hatással volt: ha férfi lépett a házba, akkor bikával, ha pedig nő, akkor üszővel gyarapodott a gazda jószágállománya.
Híres mondás, hogy „lassan készül, mint a Luca széke”. Azt a bizonyos ülőalkalmatosságot Luca-napján kezdték el készíteni kilenc vagy tizenhárom féle fából, és nem siettek vele. A hiedelem szerint, amikor erre a székre az éjféli misén rááll készítője, meglátja a falu boszorkányait. Elmenekülni előlük csak egy ravasz trükkel, a mákszórással lehet, mert a monda szerint így a boszorkány nem éri utol, hiszen fel kell szedegetnie a mákszemeket.
Rengeteg tilalom is kötödik a jeles naphoz. Így december 13-án régen nem szabadott volt sütni, mosni, de kölcsönadni sem, mert az ekkor készült holmik a boszorkányok kezére kerülhettek. A boszorkányok elleni biztos ellenszerként fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét, és sokan fokhagymás kenyeret ettek, hogy elriasszák a gonosz szellemeket. Az állatok védelme érdekében az ólak ajtajára keresztet rajzoltak, és hamut szórtak a kapuk elé, hogy azt látva a banyák ne tudják átlépni otthonuk küszöbét. Sokan a seprűket is elzárták ilyenkor, nehogy a boszorkányok ellopják őket, és azon repkedjenek. A nap első látogatója egyébként az állatszaporulatra is hatással volt: ha férfi lépett a házba, akkor bikával, ha pedig nő, akkor üszővel gyarapodott a gazda jószágállománya.
