Sakkozott a reneszánsz királynő

Beatrix igen előkelő nevelésben részesült. Az Aragóniai-dinasztia dél-itáliai udvara ebben az időben a reneszánsz kultúra egyik fellegvára volt, gondos oktatása pedig később nemcsak előkelő házasságában, hanem a magyar humanizmus születésében is igen fontos szerepet játszott. Beatrix érkezésének számos pozitív következménye volt, így neki köszönhető, hogy Mátyás uralkodásának utolsó évtizedében az itáliai reneszánsz számos neves alakja megfordult Magyarországon. Az itáliai stílusú udvartartásnak köszönhetően Visegrád Közép-Európa szellemi életének központja lett, igaz, ezzel egy időben Mátyás elszigetelődött magyar környezetétől, amit az akkori arisztokrácia ugyancsak rossz néven vett. Az utókor Aragóniai Beatrixot rendkívül negatív színben tüntette fel. Az egyébként nagyon intelligens asszony mindmáig hatalomvágyó cselszövőként maradt meg a köztudatban, aminek oka leginkább abban keresendő, hogy hogy Beatrix – valószínűleg meddősége miatt – tizennégy esztendő alatt nem tudott trónörököst szülni Mátyásnak.

Beatrix királyné már koronázási lakomája alkalmával elérte, hogy a szigorú asztali szertartásrendet megváltoztassák. Így a koronázási, majd az esküvői lakoma ünnepi asztalánál a királyi pár mellett csak a közvetlen rokonok és a legelőkelőbb követek foglalhattak helyet.

Nevéhez fűződik a királyi udvar reneszánsz pompájának megteremtése, emellett például az Európa-szerte ritkaságnak számító ráckevei szerb ortodox templom alapítása is.

Egy feljegyzés beszámol arról, hogy Beatrixnek egy, a Csepel-szigeten tartott lovasbemutatóján cigány muzsikusok húzták a talpalávalót. Ez az első említése annak, hogy a hazai cigányok muzsikusként jeleskednek.

Sokáig azt hitték, hogy a törökök hozták be a sakkot Magyarországra, de a játék legrégibb nyoma 1335-ben, Róbert Károly idejéből való. Az első név szerint is ismert magyar sakkozó nő volt, mégpedig Aragóniai Beatrix. Ehhez kapcsolódik, hogy hazánkban Aragóniai Beatrix kíséretében érkezett itáliai, nápolyi szakácsok honosították meg a marcipánt. Mátyás király és Beatrix lakodalmán a számtalan finomság között ugyanis egy marcipánból készült sakk-készlet örvendeztette meg a vendégsereget.

Beatrix jöttével festőkön és költőkön kívül olasz trovatorik (lantosok) és énekesek érkeztek Mátyás udvarába. Beatrix zenemestere a nagy tekintélynek örvendő franko-flamand zeneszerző és zeneelmélet-író, Johannes Tinctoris volt. Ugyanakkor a királyné csepeli uradalmában cigányzenészek muzsikáltak, a király vacsoraasztalánál magyar dal hangzott, a hegedősök, igricek még értő közönségre találtak.