Krónika
Ophelia lecsap a britekre
Ellentmondanak a hurrikánokról szóló tapasztalatoknak az újabb nagy vihar tulajdonságai: nem a trópusokon képződött, és nem nyugat, hanem Európa felé vette az irányt
Az Európa közelében eddig valaha feljegyzett legerősebb hurrikán közelítette meg kontinensünket, az Ophelia nevű vihar ma csap le a brit szigetekre. Tóth Tamás meteorológus tegnap az MTI kérdésére példátlannak nevezte, hogy az erre szolgáló skálán hármas erősségűnek mért hurrikán a szokásos nyugati iránytól eltérve keletre, Európa felé vegye az irányt. Az Ophelia a számítások szerint elsősorban Írországot sújthatja, a partokat már várhatóan nem hurrikánként, hanem mérsékelt égövi ciklonként éri el, de a széllökései így is meghaladhatják az óránkénti százhetven kilométeres sebességet – részletezte a szakember.
Tóth Tamás szavai szerint az Ophelia megbolondította Európa és Észak-Afrika időjárását, mivel a ciklon által a Szahara felől beszívott meleg levegő miatt Spanyolországban harminchat, a Kanári-szigeteken negyvenhárom Celsius-fokos maximális hőmérsékletet mértek, de a marokkói negyven, valamint az angliai huszonöt fok is szokatlannak számít október közepén. A meteorológus szerint a mostani tartós meleg Magyarországon is részben annak a levegőnek köszönhető, amely a hurrikán előtt Európa felé áramlott.
Tóth Tamás hozzátette: a hurrikánok erősségét a fűtőanyag-mennyiség határozza meg, amely ebben az esetben a meleg óceán. Az idén nemcsak a légkör és az északi félteke hőmérséklete szokatlanul magas, hanem emiatt a tengervíz hőmérséklete is. Az is érdekes, hogy az Ophelia a korábban tapasztaltakhoz képest messze északon, a harmincadik szélességi fokon alakult ki, holott a hurrikánok alapvetően a trópusi égöv jelenségei.
A brit szigetek Írországon kívüli részein is orkánerejű szélre, hatalmas mennyiségű csapadékra, ugyanakkor szokatlanul meleg időjárásra számítanak az ott élők. Érdekesség, hogy az Ophelia napra pontosan harminc évvel az utóbbi három évszázad legpusztítóbb nagy-britanniai vihara után érkezik. Az azóta Nagy Viharnak nevezett természeti csapás 1987. október 16-án tört be Nagy-Britanniába az Atlanti-óceánról kétszáz kilométeres széllökésekkel. A vihar tizennyolc halálos áldozatot, tizenötmillió kidöntött fát, több százezernyi elsodort háztetőt, több tízezer összetört járművet hagyott maga után.
Tóth Tamás szavai szerint az Ophelia megbolondította Európa és Észak-Afrika időjárását, mivel a ciklon által a Szahara felől beszívott meleg levegő miatt Spanyolországban harminchat, a Kanári-szigeteken negyvenhárom Celsius-fokos maximális hőmérsékletet mértek, de a marokkói negyven, valamint az angliai huszonöt fok is szokatlannak számít október közepén. A meteorológus szerint a mostani tartós meleg Magyarországon is részben annak a levegőnek köszönhető, amely a hurrikán előtt Európa felé áramlott.
Tóth Tamás hozzátette: a hurrikánok erősségét a fűtőanyag-mennyiség határozza meg, amely ebben az esetben a meleg óceán. Az idén nemcsak a légkör és az északi félteke hőmérséklete szokatlanul magas, hanem emiatt a tengervíz hőmérséklete is. Az is érdekes, hogy az Ophelia a korábban tapasztaltakhoz képest messze északon, a harmincadik szélességi fokon alakult ki, holott a hurrikánok alapvetően a trópusi égöv jelenségei.
A brit szigetek Írországon kívüli részein is orkánerejű szélre, hatalmas mennyiségű csapadékra, ugyanakkor szokatlanul meleg időjárásra számítanak az ott élők. Érdekesség, hogy az Ophelia napra pontosan harminc évvel az utóbbi három évszázad legpusztítóbb nagy-britanniai vihara után érkezik. Az azóta Nagy Viharnak nevezett természeti csapás 1987. október 16-án tört be Nagy-Britanniába az Atlanti-óceánról kétszáz kilométeres széllökésekkel. A vihar tizennyolc halálos áldozatot, tizenötmillió kidöntött fát, több százezernyi elsodort háztetőt, több tízezer összetört járművet hagyott maga után.