Nemzeti emlékhely lett a híres vár

A nemzeti emlékhely szombati ünnepélyes avatásán Radnainé Fogarasi Katalin kijelentette, hogy a Nemzeti Örökség Intézete 2016. május 14-én, majd ezt követően minden év május második szombatján meg kívánja szervezni a nemzeti emlékhelyek tematikus napját. Az elnök asszony felidézte: 1552-ben harmincnyolc napi ostrom után a védők megfutamították a legalább hússzoros túlerőben lévő oszmán sereget. Aligha lehet tehát híresebb, hitelesebb emlékoszlop annál, mint ami Eger dicsőségét hirdeti – hangsúlyozta. Az esős idő ellenére összegyűlt több száz ember előtt Habis László, Eger fideszes polgármestere arról beszélt, hogy a vár a hazaszeretet, az elkötelezettség, a hősi helytállás szimbóluma, majd felidézte, a legolvasottabb magyar irodalmi alkotást Gárdonyi Géza regényét, az Egri csillagokat, amelyet huszonkét nyelvre fordítottak le, legutóbb olaszra, kínaira és törökre.  Arról is beszélt, hogy az egri vár 1957 óta ad otthont a mú­zeumnak, ezen időszak alatt pedig több mint húszmillió ember kereste fel Magyarország legismertebb végvárát. A polgármester kitért arra is, hogy több mint fél évszázad után jelentős beruházási program kezdődött a várban, elkészült a várfalsétány, újra látogathatóvá tették a Török-kertet, és zajlik a Szép-bástya rekonstrukciója is, valamint csaknem négymilliárd forint uniós támogatásból, több mint ötmilliárd forintos beruházással megújult az egri történelmi belváros.

Nyitrai Zsolt, Eger és térségének országgyűlési képviselője, miniszteri biztos elmondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel a Modern városok program keretében kötött megállapodás szerint további fejlesztések várnak a várra. Újjáépülhet Magyarország legnagyobb középkori katedrálisának főhomlokzata, Dobó István egykori lakhelye, a Provizori-palota és a hozzá tartozó dézsmapince is.

Az Országgyűlés 2014. december 16-i döntésének köszönhetően az egri vár Magyarország tizennegyedik nemzeti emlékhelye.