Kiváló a Balaton vízminősége, nem kell tartani az alacsony vízállás néhány kellemetlen kísérőjelenségétől, mint amilyen a fonalas algák inváziója a déli parton – derül ki az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet napokban végzett jelentéséből.
Az elmúlt napokban 30,5 Celsius-fokot is elérte a Balaton vizének hőmérséklete a tartós hőség miatt, és ez az érték a következő napokban tovább emelkedhet. A hétvégén végzett ökológiai felmérést a tónál az MTA és megállapították, hogy a magas vízállás kiváló vízminőséggel párosul a Balatonban. Sehol sem észlelhető a tóban algavirágzás, ami fürdésre alkalmatlanná tenné a vizet. A magyarországi egészségügyi határérték szerint maximum 50 mikrogramm klorofill lehet egy liter vízben. Ezzel szemben a tó legalgásabb területén, a Keszthelyi-medencében 20 mikrogramm/liter alatt maradt a koncentráció, és keleti irányban még fokozatosan csökkent is.
A lebegő mikroszkopikus algák összetételét alapvetően az határozza meg, hogy mekkora a Kis-Balaton tározórendszeren áthaladó Zala folyó vizének a nitrogén- és foszfortartalma. Ebben a nagy kiterjedésű, sekély víztérben mikrobiális folyamatok eredményeként jelentős nitrogénvesztés megy végbe, ezért a Keszthelyi-medence vize nitrogénhiányos az algák számára (néhány, 2013 és 2014 nyarán történt kivételes esettől eltekintve). Mivel a medencében kevés a nitrogén, a relatív foszforbőség következtében nyaranta elszaporodnak a vízben a fonalas kékalgák (cianobaktériumok), amelyek képesek megkötni a levegő molekuláris nitrogénjét. Ez történt az idén is: keletről nyugat felé haladva egyre több fikocianint, azaz kékalga-színanyagot lehet mérni a tóban – közölte a tihanyi székhelyű intézet.
Nem kell félni az árvaszúnyog bábbőrétől
Az MTA kutatói szerint nem kell számolni árvaszúnyograjzásokkal. Korábban, a tó algákban gazdagabb, azaz szennyezettebb időszakában ez gondot,problémát okozott, de napjainkban a vízminőség javulásával erre nem kell számítani. Az árvaszúnyogok, amelyek nem csípő szunyogok, a tó élővilágának természetes részei. A rajzásuk idején a levedlett, úgynevezett bábbőrök néhol habos lepedéket képeznek a parti övben, esetenként a nyílt vízben is. Ez a szürkésfehér anyag kellemetlen kinézete ellenére semmilyen tekintetben nem veszélyezteti a fürdőzőket, csupán levedlett rovarpáncélok tömegéből áll.
Keszthely térségében az elmúlt években problémát jelentett az amuri kagylók pusztulása és ez idén is előfordulhat. Ez a nagy testű, az iszapos fenekű vizeket kedvelő faj a kelet-ázsiai halak betelepítésével került hazánkba bő évtizede. Védekezni nem lehet ellene – a strandok üzemeltetői az elpusztult egyedek rendszeres összegyűjtésével mérsékelhetik a kárt. A jelenség ökológiai szempontból nem kifogásolható, hiszen egy idegenhonos inváziós faj állománya gyérül.
