Egyre több adathalászattal kapcsolatos bejelentés érkezik a hatóságokhoz. Az elmúlt fél évben több bank és az egyik legnagyobb telefonszolgáltató nevében is próbáltak pénzt és adatokat kicsalni az ügyfelektől.
A rendőrség szerint nehezíti a felderítést az elkövetők anonimitása, illetve, ha külföldön történt a visszaélés. Az adathalászok jellemzően hamisított weboldalon keresztül próbálnak személyes és pénzügyi adatokhoz: felhasználónévhez, jelszóhoz vagy bankkártyaszámhoz jutni, és az emberek bizalmába férkőzni. De léteznek adathalász e-mailek is, amelyekben ráveszik a felhasználókat, hogy kattintsanak egy megbízhatónak tűnő hivatkozásra.
Számítógépes bűnözéssel kapcsolatban 2013-ban háromezer-négyszáz, 2016-ban már négyezer-kétszáznál is több lezárt ügy került be az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztikába (ENYÜBS). Az ilyen bűncselekmények felderítése roppant nehéz akkor, ha valaki későn tesz bejelentést, ha a bankkártyával való visszaélés külföldön történt, és ha az elkövető kihasználja az internet adta névtelenséget – tájékoztatta lapunkat az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). Az álüzenetek gyakran kiszűrhetők, mert általában nem hivatalos címről érkeznek, a levélben nem szerepel a címzett neve, s nagyon hasonlítanak egy megbízható oldal címére, ám a kattintás után a címsorban teljesen más jelenik meg.
Tavaly nyáron a Telekom nevében küldtek e-mailben hamis számlaértesítőket, valamint három bank ellen is történt hasonló támadás.„A magyarországi bankok soha, semmilyen alkalommal nem kérik el ügyfeleik titkos adatait e-mailben, SMS-ben vagy postai úton. Célszerű az ilyen típusú üzeneteket haladéktalanul törölni, a kapott e-mail-mellékleteket pedig nem szabad megnyitni” – írta akkor közleményében az Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ha valaki mégis kiadta személyes adatait, a rendőrségen túl a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) is fordulhat, akik úgynevezett internet hotline jogsegélyszolgálattal igyekeznek segíteni úgy, hogy felveszik a kapcsolatot a hamis tartalom- vagy tárhelyszolgáltatóval. Az adathalászatot a törvény bünteti, személyes adattal való visszaélésért maximum három, tiltott adatszerzésért legfeljebb öt év börtön jár, de információs rendszer vagy adat megsértése esetén a felső határ nyolc év szabadságvesztés is lehet.
Számítógépes bűnözéssel kapcsolatban 2013-ban háromezer-négyszáz, 2016-ban már négyezer-kétszáznál is több lezárt ügy került be az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztikába (ENYÜBS). Az ilyen bűncselekmények felderítése roppant nehéz akkor, ha valaki későn tesz bejelentést, ha a bankkártyával való visszaélés külföldön történt, és ha az elkövető kihasználja az internet adta névtelenséget – tájékoztatta lapunkat az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). Az álüzenetek gyakran kiszűrhetők, mert általában nem hivatalos címről érkeznek, a levélben nem szerepel a címzett neve, s nagyon hasonlítanak egy megbízható oldal címére, ám a kattintás után a címsorban teljesen más jelenik meg.
Tavaly nyáron a Telekom nevében küldtek e-mailben hamis számlaértesítőket, valamint három bank ellen is történt hasonló támadás.„A magyarországi bankok soha, semmilyen alkalommal nem kérik el ügyfeleik titkos adatait e-mailben, SMS-ben vagy postai úton. Célszerű az ilyen típusú üzeneteket haladéktalanul törölni, a kapott e-mail-mellékleteket pedig nem szabad megnyitni” – írta akkor közleményében az Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ha valaki mégis kiadta személyes adatait, a rendőrségen túl a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) is fordulhat, akik úgynevezett internet hotline jogsegélyszolgálattal igyekeznek segíteni úgy, hogy felveszik a kapcsolatot a hamis tartalom- vagy tárhelyszolgáltatóval. Az adathalászatot a törvény bünteti, személyes adattal való visszaélésért maximum három, tiltott adatszerzésért legfeljebb öt év börtön jár, de információs rendszer vagy adat megsértése esetén a felső határ nyolc év szabadságvesztés is lehet.
