A fenntartható fejlődési célok fontossági sorrendbe állítása rendkívül lényeges, nem biztos, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemre fókuszálással lehet a legtöbb jót tenni az emberiségnek – hangzott el tegnap a Tudomány Világfórumán.
Életünk alapszabályának a fenntarthatóságnak kellene lennie – nyilatkozta tegnap a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) portáljának Amano Hirosi Nobel-díjas japán fizikus, a budapesti Tudomány Világfórumának (WSF) egyik kiemelt előadója. A szakember a WSF holnapi, A tudomány az innovációs ökoszisztémában című plenáris ülésén fejti majd ki gondolatait. A világfórumon részt vevő kutatók tegnap sok egyéb mellett a tudomány és a társadalom közötti kommunikáció fontosságáról tartottak megbeszéléseket. Az MTA dísztermében megtartott fórum felszólalói hangsúlyozták, a tudománynak, a tudósoknak aktívan keresniük kell a társadalommal való kommunikáció lehetőségét, meg kell találniuk a módját annak, hogy izgalmas példákkal illusztrálva, közérthetően meg tudják fogalmazni munkájuk tárgyát és eredményeit.
A fenntartható fejlődési célok fontossági sorrendbe állítása rendkívül lényeges, korántsem biztos, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemre fókuszálással lehet a legtöbb jót tenni az emberiségnek – hangoztatta tegnap egy plenáris ülésen Bjorn Lomborg. A Copenhagen Consensus Center igazgatója – aki egyben a fenntarthatósági kérdéseket gazdasági szempontból vizsgáló dán agytröszt igazgatója is – kiemelte, az éghajlatváltozás elleni küzdelem nyeli el a világon a segélyekre fordított összeg egynegyedét. Véleménye szerint ez nem hatékony felhasználása a pénzeknek, egyebek mellett azért sem, mert 2030-ig nem lesz érezhető a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése, valamint olyan, sokkal sürgetőbb problémákon, mint az extrém szegénységen nem segít rövid távon. Jacqueline McGlade, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának főkutatója kiemelte a városok szerepét. Mint rámutatott, a Föld népességének körülbelül fele él ott, ahol a világ megtermelt energiájának hatvan–nyolcvan százalékát felhasználják, s a szén-dioxid-kibocsátás háromnegyede is ezekről a helyekről származik. McGlade véleménye szerint ezért a városokban lehet a leglátványosabb eredményeket elérni a fenntartható fejlődési célok megvalósításában.
A fenntartható fejlődési célok fontossági sorrendbe állítása rendkívül lényeges, korántsem biztos, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemre fókuszálással lehet a legtöbb jót tenni az emberiségnek – hangoztatta tegnap egy plenáris ülésen Bjorn Lomborg. A Copenhagen Consensus Center igazgatója – aki egyben a fenntarthatósági kérdéseket gazdasági szempontból vizsgáló dán agytröszt igazgatója is – kiemelte, az éghajlatváltozás elleni küzdelem nyeli el a világon a segélyekre fordított összeg egynegyedét. Véleménye szerint ez nem hatékony felhasználása a pénzeknek, egyebek mellett azért sem, mert 2030-ig nem lesz érezhető a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése, valamint olyan, sokkal sürgetőbb problémákon, mint az extrém szegénységen nem segít rövid távon. Jacqueline McGlade, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának főkutatója kiemelte a városok szerepét. Mint rámutatott, a Föld népességének körülbelül fele él ott, ahol a világ megtermelt energiájának hatvan–nyolcvan százalékát felhasználják, s a szén-dioxid-kibocsátás háromnegyede is ezekről a helyekről származik. McGlade véleménye szerint ezért a városokban lehet a leglátványosabb eredményeket elérni a fenntartható fejlődési célok megvalósításában.
