Krónika
Nálunk még nincs itt az ideje a szieszta bevezetésének
A munkavállalók – főleg az agglomerációból ingázók – valószínűleg inkább vállalják a hőséget, mintsem hogy este, egy meddő idővel hosszabb munkanap után térjenek haza
Bár a javaslatot közgadász, szakszervezeti vezető és orvos egyaránt megfontolandónak tartja, egyhangúlag amellett foglaltak állást, hogy társadalmunk nem áll készen ilyen változásra.
Egyelőre nincs létjogosultsága a szieszta bevezetésének, mert csupán két-három olyan hét van egy évben, amikor elviselhetetlen a hőség – mondta Regős Gábor közgazdász, a Századvég Alapítvány elemzője minap az M1-en. Hozzátette, ha a globális felmelegedés tovább tart, és két-három hónap lesz az elviselhetetlenül meleg időszak, el lehet gondolkodni a sziesztán.
Ugyanezen a véleményen van a lapunknak nyilatkozó Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, aki arról beszélt, hogy amennyiben erre jogos társadalmi igény lenne, akkor kellő jogszabályi környezettel lehetne csak bevezetni a délutáni pihenést. Magyarország ugyanakkor más, mint a mediterrán országok, ahol több száz éves kultúrája van a sziesztának. A pár forró hét alatt csak a kevéssé igénybe vett járatokat lehetne ritkítani, a munkahelyek legtöbbjén pedig már klímaberendezések javítják a munkavállalók hőérzetét. A mezőgazdaságban dolgozók, ha szükséges, árnyékban meg tudnak pihenni, és a munkahelyeken kötelező a védőital fogyasztása is. Megjegyezte, ha átalakítanák a munkaidőt, sokaknak kellene új munkahelyet keresniük, hiszen a pihenőidő alatt nem tudnak vagy nincs idejük hazamenni, és lehetőségük sincs arra, hogy valahol átvészeljék a hőséget. Ezért a munkavállalók – főleg az agglomerációból ingázók – a melegben is inkább dolgoznak, mintsem késő este, egy délutáni meddő idővel hosszabb munkanap után térjenek haza. Békeffy Magdolna belgyógyász főorvos véleménye szerint a magyarok szervezete – bár a pihenés nyomán javul az ember szellemi és fizikai teljesítménye – nem a sziesztára szocializálódott. Szerinte az eddigi életmódot sokkal nehezebb felrúgni, és ez az életmódváltás akár megterhelőbb is lehet, mint valahogy átvészelni pár forró hetet. Ráadásul a magyar infrastruktúra nincs arra berendezkedve, hogy naponta emberek ezrével húzódjanak be valahova hűsölni. Ugyanakkor hozzátette, ha ilyen ütemben folytatódik a felmelegedés, és egyre hosszabbá válik a hőségperiódus, biológiai szempontból mindenképpen indokolt lehet, hogy déltől kettőig, vagy délután egytől háromig pihenhessen a szervezet.
Egyelőre nincs létjogosultsága a szieszta bevezetésének, mert csupán két-három olyan hét van egy évben, amikor elviselhetetlen a hőség – mondta Regős Gábor közgazdász, a Századvég Alapítvány elemzője minap az M1-en. Hozzátette, ha a globális felmelegedés tovább tart, és két-három hónap lesz az elviselhetetlenül meleg időszak, el lehet gondolkodni a sziesztán.
Ugyanezen a véleményen van a lapunknak nyilatkozó Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, aki arról beszélt, hogy amennyiben erre jogos társadalmi igény lenne, akkor kellő jogszabályi környezettel lehetne csak bevezetni a délutáni pihenést. Magyarország ugyanakkor más, mint a mediterrán országok, ahol több száz éves kultúrája van a sziesztának. A pár forró hét alatt csak a kevéssé igénybe vett járatokat lehetne ritkítani, a munkahelyek legtöbbjén pedig már klímaberendezések javítják a munkavállalók hőérzetét. A mezőgazdaságban dolgozók, ha szükséges, árnyékban meg tudnak pihenni, és a munkahelyeken kötelező a védőital fogyasztása is. Megjegyezte, ha átalakítanák a munkaidőt, sokaknak kellene új munkahelyet keresniük, hiszen a pihenőidő alatt nem tudnak vagy nincs idejük hazamenni, és lehetőségük sincs arra, hogy valahol átvészeljék a hőséget. Ezért a munkavállalók – főleg az agglomerációból ingázók – a melegben is inkább dolgoznak, mintsem késő este, egy délutáni meddő idővel hosszabb munkanap után térjenek haza. Békeffy Magdolna belgyógyász főorvos véleménye szerint a magyarok szervezete – bár a pihenés nyomán javul az ember szellemi és fizikai teljesítménye – nem a sziesztára szocializálódott. Szerinte az eddigi életmódot sokkal nehezebb felrúgni, és ez az életmódváltás akár megterhelőbb is lehet, mint valahogy átvészelni pár forró hetet. Ráadásul a magyar infrastruktúra nincs arra berendezkedve, hogy naponta emberek ezrével húzódjanak be valahova hűsölni. Ugyanakkor hozzátette, ha ilyen ütemben folytatódik a felmelegedés, és egyre hosszabbá válik a hőségperiódus, biológiai szempontból mindenképpen indokolt lehet, hogy déltől kettőig, vagy délután egytől háromig pihenhessen a szervezet.