Már ötvenötezer ember írta alá a műanyag szatyrok betiltását követelő petíciónkat – mondta lapunknak Simon Gergely.
A Greenpeace vegyianyag-szakértője utalt rá, a zacskók eltüntetése számos európai államban napirenden van – így például Franciaországban és Romániában is, az utóbbiban 2019-től már nem lehet ilyet forgalmazni. A sorba felzárkózott India is, ahol 2022 a végső határ. Mint kiderült, a Greenpeace szakértői konkrét törvénytervezetet alkottak, s hamarosan megkeresik vele az illetékes nemzetgazdasági minisztert.
A statisztika szerint e szatyrokat túlnyomórészt csak egyszer használjuk, ráadásul átlagosan mindössze húsz percig, aztán a szemetesbe kerülnek, ugyanakkor a teljes lebomlási idejük négyszáz esztendő is lehet – közölte Simon Gergely. A petíció aláírói azt óhajtják, hogy hazánk is csatlakozzon a bolygónkat elárasztó, egyszer használatos műanyagok elleni küzdelem élharcosaihoz, és 2020. január 1-jével beszüntetné ezek árusítását, használatát.
Simon szerint a gyakran hangoztatott újrahasznosítás nem ad jó választ a kérdésre, hiszen ez esetben az rendkívül csekély volumenű, ezért úgy tűnik, kizárólag a tilalmakkal lehet előre lépni. A zacskók léte nem lokális gond, azok mindenki számára zavaróak. A könnyű műanyagokat elviszi a szél, felakadnak a fák ágaira, szétterülnek a vizek felszínén, majd a Nap sugárzásának hatására látszólag eltűnnek – de csak látszólag. Hozzátette, a legfrissebb kutatások alapján kijelenthető, hogy a Duna és a Tisza is mikroműanyag részecskékkel szennyezett – ez pedig azt jelenti, itt az ideje, hogy a illetékes döntéshozók is határozottan lépjenek az ügyben.
A statisztika szerint e szatyrokat túlnyomórészt csak egyszer használjuk, ráadásul átlagosan mindössze húsz percig, aztán a szemetesbe kerülnek, ugyanakkor a teljes lebomlási idejük négyszáz esztendő is lehet – közölte Simon Gergely. A petíció aláírói azt óhajtják, hogy hazánk is csatlakozzon a bolygónkat elárasztó, egyszer használatos műanyagok elleni küzdelem élharcosaihoz, és 2020. január 1-jével beszüntetné ezek árusítását, használatát.
Simon szerint a gyakran hangoztatott újrahasznosítás nem ad jó választ a kérdésre, hiszen ez esetben az rendkívül csekély volumenű, ezért úgy tűnik, kizárólag a tilalmakkal lehet előre lépni. A zacskók léte nem lokális gond, azok mindenki számára zavaróak. A könnyű műanyagokat elviszi a szél, felakadnak a fák ágaira, szétterülnek a vizek felszínén, majd a Nap sugárzásának hatására látszólag eltűnnek – de csak látszólag. Hozzátette, a legfrissebb kutatások alapján kijelenthető, hogy a Duna és a Tisza is mikroműanyag részecskékkel szennyezett – ez pedig azt jelenti, itt az ideje, hogy a illetékes döntéshozók is határozottan lépjenek az ügyben.
