Még több áldozat a nepáli földrengés után

Pápai gyorssegély
Százezer dolláros (27,6 millió forintos) segélyt küld Ferenc pápa Nepálba a földrengés sújtotta és otthonát elveszítő lakosság segítésére. A Szentatya az összeget első, gyors lépésnek szánja az azonnali segítéshez - tette hozzá a vatikáni közlemény. A földrengés sújtotta térségben élőknek szánt segélyt a karitatív tevékenységgel megbízott Cor Unum pápai tanács juttatja célba. A Vatikán hangsúlyozta, hogy a jelenlegi adatok szerint Nepálban egymillióan maradtak otthon nélkül és kétmillió gyermek szorul segítségre.

A nepáli kormány kedden először ismerte el nyilvánosan, hogy számos figyelmeztetés ellenére nem készült fel kellőképpen a küszöbönálló földrengésre. Bam Dev Gautam belügyminiszter az állami televízióban azt mondta, hogy a hatóságok nehezen tudnak úrrá lenni a válsághelyzeten. "Mi egy ilyen léptékű katasztrófára nem voltunk felkészülve" - hangsúlyozta.

A fővárosban, Katmanduban az emberek már harmadik napja töltik az éjszakát az utcákon felállított sátrakban, mivel otthonuk vagy a földdel lett egyenlővé vagy megrongálódott. A legtöbben félnek hazatérni. "Mi itt élünk az utcán, élelem és víz nélkül, és az utóbbi három napban egyetlen tisztségviselőt sem láttunk" - panaszkodott egy férfi, aki családjával együtt a szabadban táborozik. 

Kedden több száz, a kormány tehetetlenségétől feldühödött ember szerettei után kutatva puszta kézzel kezdett el ásni a romok között. "A segítségre várni sokkal kínzóbb annál, mint ha magunk nekilátunk (a munkának)" - mondta Pradip Szubba, aki bátyját és sógornőjét keresi az UNESCO világörökségi listáján szereplő Darahara-torony romjai között.

A fővárost időközben tízezrek hagyták hátra víz és élelem után kutatva. A Himalayan Times című helyi újság szerint már 72 ezren indultak útnak Katmanduból. Philips Ewert, a World Vision segélyszervezet helyszínen tartózkodó munkatársa elmondta, hogy Katmanduban jelenleg nincs áramszolgáltatás és alig van ivóvíz, illetve valamennyi nagyobb üzlet és bank zárva tart. Hozzátette: sokan azért keltek útra, mert el akarnak jutni szülőfalujukba, hogy megnézzék, jól van-e a családjuk. Fényképek tanúsága szerint az emberek zsúfolásig megtelt autóbuszokon és teherautókon hagyják el a nepáli fővárost.

Hét magyar önkéntesből álló egészségügyi csoport indult a helyszínre
Egészségügyi kontingenssé szerveződve hét magyar önkéntes indult útnak a múlt szombati nepáli földrengés helyszínére - közölte az egységet vezető Turi László, a szolnoki Életjel Mentőcsoport irányítója kedden, hozzátéve: a Karisz Speciális Mentő Szövetség égisze alatt három magyar speciális mentőszervezet (az Életjel Mentőcsoport, a Főnix Speciális Mentők és a Legott Mentőcsoport) két-két tagja, valamint összekötőként egy a térséggel foglalkozó hazai civil szervezet elnöke vesz részt az akcióban. A segítők mindegyike önkéntes, azaz saját maga, illetve mentőcsoportja finanszírozza az utazást, valamint a május 5-ig tervezett kinti tartózkodás költségeit - tette hozzá.
Turi elmondta: a katasztrófa hírére az ENSZ humanitárius ügyek koordinációs irodájának (OCHA) jelezték: készek egy városi kutató-mentő csapat verbuválására és a helyszíni segítségnyújtásra. A szervezettel konzultálva azonban végül a helyi szükségletek figyelembevételével egy egészségügyi kontingenst alakítottak ki. Turi László jelezte: mentőkutyák nincsenek velük, ám az egészségügyi kellékeken kívül alapvető műszaki mentő és alpinfelszerelést is visznek magukkal Katmanduba, ahová Budapestről repülőgéppel, Isztambul érintésével jutnak el.  Megérkezésük utáni teendőjükről és a segítségnyújtás pontos helyéről még nem kaptak tájékoztatást, az a pillanatnyi helyzet függvényében derül ki az ENSZ OCHA munkatársainak útmutatása alapján, amely szervezet irányítása alatt dolgoznak majd – tette hozzá.

A legfrissebb adatok szerint negyvenkét magyar állampolgár tartózkodik Nepálban, és közülük már csak egyet keresnek - közölte az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter jelezte: hétfőn még tíz honfitársunkról nem volt hír, az utolsó magyarról pedig, akiről nem érkezett egyelőre információ, tartózkodási helye alapján az feltételezhető, hogy jól van.
Hangsúlyozta: arra kérnek mindenkit, hogy a katasztrófa miatt halassza el a térségbe tervezett utazását.
A miniszter elmondta: öt olyan magyarról tudnak, akik tartósan Nepálban élnek, az ő hazatérésük egyelőre nem várható.
Hozzátette: hétfőn tizennyolc magyar hagyta el a földrengés sújtotta országot, eközben két újabbról derült ki, hogy Nepálban tartózkodik. A katmandui tiszteletbeli konzul meglátogatta azt a négy sérültet, akit egy egyházi fenntartású kórházban kezelnek. Ők a körülményekhez képest jól vannak. 
Szijjártó Péter jelezte: rajtuk kívül megsérült egy ausztrál-magyar kettős állampolgár, a biztosítója már intézkedett Ausztráliába szállításáról.

A világörökségi helyszíneken keletkezett károk felmérésére szakértői csoportot küld Nepálba az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO). A szakemberek azt vizsgálják: helyreállíthatók vagy újjáépíthetők-e a földrengés rongálta műemlékek. Irina Bokova, az Unesco főigazgatója hangsúlyozta: a világörökségi listáján szereplő hét Katmandu-völgyi helyszínből három súlyosan megrongálódott. Közöttük van az egyik legfontosabb nevezetesség, a katmandui Durbar tér is, amely a 15. és 18. század között épült pagodáknak és templomoknak ad otthont.

Az UNESCO hétfői közleménye szerint Patan és Bhaktapur városának Durbar terei is "majdnem teljesen elpusztultak". (A Durbar tér névvel a régi királyi paloták előtti területeket illetik Nepálban, s ezek közül a leghíresebbek az ország egyesítése előtt létezett három királyság székhelyein lévő Durbar terek, amelyek Katmanduban, Patanban és Bhaktapurban vannak.)

Az UNESCO főigazgatója elmondta, hogy Nepál egy másik világörökségi helyszíne, a Mount Everest körüli Szagarmatha Nemzeti Park is károkat szenvedett, de azok mértéke egyelőre nem ismert.

Szinte mindenből hiány van 
Szinte mindenből hiány van a földrengés sújtotta Nepálban, ivóvízből, fekvőhelyből, sátrakból és tisztálkodó szerekből egyaránt - mondta Pavelcze László, a Baptista Szeretetszolgálat nemzetközi mentőcsapatának vezetője a nepáli fővárosból, Katmanduból telefonon az M1 aktuális csatornának.
Elmondta, hogy a városnak mintegy húsz százalékát érintette a katasztrófa, ahol lassan befejeződik a mentés. A fő problémát az okozza, hogy külső területekre, illetve az ország egyéb pontjaira nem jutnak el a mentők, ugyanis az utak gyakorlatilag megsemmisültek a földrengésben, és a hatóságok ezért a városban tartják a mentőcsapatokat - tette hozzá.
Arról is beszámolt, hogy a szeretetszolgálat jelképes örökbefogadási programot indított az árván maradt gyerekek ellátására. Ennek keretében egy-egy család havi háromezer forinttal járulhat hozzá egy gyerek ellátásához. Úgy vélekedett: fel kell készülniük arra, hogy több hónapig az országban kell maradniuk, így a szeretetszolgálat munkatársai közvetlenül az "örökbefogadott" gyermekekhez juttatják el az adományokat - mondta Pavelcze László.
Gaál Miklós fotós, aki a helyszínen végigfényképezte a katasztrófa pillanatait, az M1 aktuális csatornának Bhaktapurban szerzett tapasztalatairól beszámolva azt mondta, egyik pillanatról a másikra egy hatalmas rengést érzett és elveszítette az egyensúlyát. Az emberek a földre estek, illetve a földre vetették magukat az épületek pedig kártyavárként omlottak össze. Pánik tört ki, sok halottat látott.
Arról is beszélt, hogy több száz éves, a világörökség részét képező templomok dőltek romba a pusztító földrengés nyomán.