Várhatóan hétfőn megérkezik a NASA űrszondája a Marsra. A projekt célja, hogy pontosabb képet kapjunk a Naprendszer sziklás bolygóiról.
Ma már szinte alapkövetelmény, hogy az érdeklődők élőben láthassák az űrkutatás legfrissebb eredményeit – mondta lapunknak Szabó Attila csillagász annak kapcsán, hogy jövő hétfőn, azaz november 26-án, magyar idő szerint este kilenc körül landol a Marson az InSight űrszonda. Mindezt a világhálón egyenesben követhetik az érdeklődők az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) honlapján és a közösségi médiaplatformokon. A NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) robotgeológus űrszondáját idén május 5-én indították útjára, s küldetését két évre tervezték.
Szabó Attila aláhúzta, ha a leszállás sikerrel jár, akkor az InSight lesz az első űrszonda, amely a vörös bolygó mélyét vizsgálja, illetve megméri a hőmérsékletét is. Az amerikai–európai misszió egymilliárd dollárba került. A projekt célja, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány arról, hogy keletkeztek a Naprendszer sziklás bolygói – fogalmazott.
Az eszköz négyszáznyolcvanötmillió kilométeres utat hagyott maga mögött, és a nagy területű Elysium Planitia síkságon fog landolni. Az InSight sok tekintetben olyan, mint elődei, hiszen egy, a Phoenix és a Viking mintájára épült háromlábú leszállóegység, amely egy helyben állva dolgozik majd – hangsúlyozta a csillagász. Beszélt arról is, az akcióban talán a talajfogás a legnehezebb, hiszen a Mars ritkás légkörében rendkívül nehéz landolási sebességre lassítani bármit is. Ha visszatekintünk, ez eddig kizárólag a NASA-nak sikerült maradéktalanul. Az InSight először hőpajzsával védekezik, majd ezt elhajítva kibontja ejtőernyőjét, s végül rakétafúvókáival lassan ereszkedik le. A tervek szerint az eszköz csaknem öt méter mélyre fog fúrni – e munkát egy német–lengyel gyártmányú robotizált eszköz végzi majd el. Szabó Attila hozzátette, a gördülékenyebb földi kapcsolattartás végett az InSightot két mini műhold kíséri.
Szabó Attila aláhúzta, ha a leszállás sikerrel jár, akkor az InSight lesz az első űrszonda, amely a vörös bolygó mélyét vizsgálja, illetve megméri a hőmérsékletét is. Az amerikai–európai misszió egymilliárd dollárba került. A projekt célja, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány arról, hogy keletkeztek a Naprendszer sziklás bolygói – fogalmazott.
Az eszköz négyszáznyolcvanötmillió kilométeres utat hagyott maga mögött, és a nagy területű Elysium Planitia síkságon fog landolni. Az InSight sok tekintetben olyan, mint elődei, hiszen egy, a Phoenix és a Viking mintájára épült háromlábú leszállóegység, amely egy helyben állva dolgozik majd – hangsúlyozta a csillagász. Beszélt arról is, az akcióban talán a talajfogás a legnehezebb, hiszen a Mars ritkás légkörében rendkívül nehéz landolási sebességre lassítani bármit is. Ha visszatekintünk, ez eddig kizárólag a NASA-nak sikerült maradéktalanul. Az InSight először hőpajzsával védekezik, majd ezt elhajítva kibontja ejtőernyőjét, s végül rakétafúvókáival lassan ereszkedik le. A tervek szerint az eszköz csaknem öt méter mélyre fog fúrni – e munkát egy német–lengyel gyártmányú robotizált eszköz végzi majd el. Szabó Attila hozzátette, a gördülékenyebb földi kapcsolattartás végett az InSightot két mini műhold kíséri.
