Krónika

Küzdelem az árvíz és az aszály ellen

Az összehangolt nemzetközi védekezésben a vízügyi, környezetbiztonsági és a klímakutatási szakemberekre is számít a kormány

Magyarországnak egyszerre kell megküzdenie a globális klímaváltozás miatt kialakuló árvizekkel és a szárazsággal, ezért a katasztrófák megelőzése érdekében nemzetközi és tudományos szakmai együttműködésre van szükség – mondta tegnap a belügyminiszter egy budapesti tanácskozáson.

árvíz 20141106
Az új stratégia célja, hogy a hazánkba érkező legnagyobb árvizeket is katasztrófa nélkül ki lehessen vezetni az országból, és ezzel más államoknak se okozzunk károkat (Fotó: Hegedüs Róbert)

Pintér Sándor A víz hiánya és többlete mint potenciális veszélyforrás elnevezésű kétnapos nemzetközi konferencia megnyitóján olyan rendszer kiépítését nevezte a legfőbb célnak, amely csökkenteni tudja a magas vízállások által okozott veszélyt, ugyanakkor a szárazsággal szemben növelni tudja a gazdálkodás biztonságát.

A tárcavezető szerint a tanácskozás segítheti hazánkat abban, hogy a jövőben a döntéshozók miképp alakítsák Magyarország vízügyi stratégiáját. A szakemberek szerint szükséges az újabb víztározók építése, mert azokkal csökkenteni lehet az árhullámok okozta károkat, ugyanakkor a kiszámítható gazdálkodás alapjai is lehetnek.

Pintér Sándor kijelentette: a cél az, hogy a hozzánk érkező legnagyobb árvizeket is katasztrófa nélkül ki lehessen vezetni Magyarországról, úgy, hogy azzal más államoknak se okozzunk károkat. Ezt a feladatot megnehezíti, hogy közben más országok vízügyi irányítási rendszereire is tekintettel kell lennünk. Ehhez nemzetközi gyakorlati együttműködés, napi kapcsolattartás kell – tette hozzá a tárcavezető.

Pintér Sándor a vízügyi, a környezetbiztonsági és a klímakutatási szakterület képviselőihez fordulva azt kérte, osszák meg egymással kutatásaik eredményeit és adjanak iránymutatást a szakembereknek és a kormánynak ahhoz, hogy a jövőben milyen feladatokat kell elvégezniük.

Áder János köztársasági elnök levélben köszöntötte a Duna Palotában megrendezett tudományos konferencia résztvevőit. Üzenetében azt írta: a tudománynak, a vízügyi szakembereknek sürgős választ kell adniuk arra, hogy Magyarország miként készüljön fel az esetleg újabb rekordokat döntő árhullámokra. Az államfő elgondolkodtatónak nevezte, hogy a Duna vízszintje Budapestnél a második világháború előtt nem érte el a nyolc métert, az elmúlt évtizedben viszont már négyszer is meghaladta.Magyarország területének negyede árvízzel, csaknem fele pedig belvízzel fenyegetett, jelentős területeit sújtja ugyanakkor a vízhiány, az aszály.


Viharok tombolnak Európában

Súlyos helyzetet teremtettek az afrikai meleg széllel hétfőn érkezett viharok és heves esőzések Olaszország északi és középső tartományaiban. Velence szigeteit elöntötte a víz, Genovában pedig lezárták a parkokat. Toscanában patakok és folyók léptek ki medrükből, Carrara városában huszonháromezer család otthonát árasztotta el a víz és a sár, a meteorológiai szolgálat ott négyszáz villámot számolt meg. A francia Alpokban kedden az áradások okozta földcsuszamlásban meghalt egy nő. Az ország délkeleti részén több települést ki kellett üríteni, háztartások ezreiben nincs áram, a francia Riviérán áthaladó autópályát pedig középen kettévágta a sártenger. (MH)