Elérkezett tegnap a túlfogyasztás napja, mostantól az összes ember a Föld megújulásra képes erőforrásai fölött fogyaszt. A dátum évről évre előbbre kerül a naptárban.
Minden eddiginél hamarabb érkezett el tegnap a túlfogyasztás napja, a korábbi esztendőkhöz hasonlóan az emberiség már a nyár közepére elhasználta a Föld egész éves erőforrás-mennyiségét, amelynek az egész évre elegendőnek kellett volna lennie ahhoz, hogy bolygónk a jelenlegi állapotában megmaradjon – jelentette a Természetvédelmi Világalap (WWF).
Az elgondolkodtató dátum azt jelzi, hogy tegnaptól már bármit teszünk, bárhol élünk, mindannyian a Föld megújuló képességén felül fogyasztunk. A WWF ezt azzal a példával szemléltette, hogy ha a bolygónk egy nagy gyümölcsös lenne, akkor a túlfogyasztás napjáig a termést ennénk meg, utána azonban már a fákat vágnánk ki, és azokon élnénk.A jelenség így természetesen fenntarthatatlanságot okoz, mivel jövőre kevesebb lesz a gyümölcsfa, annak kevesebb lesz a termése, így aztán a túlfogyasztás napja is esztendőről esztendőre hamarabb jön el. A gyümölcsös példa nem elvont megközelítés, mivel a vészes dátum valóban évről évre előrébb kerül a naptárban.
A szakemberek felhívták a figyelmet, hogy a túlfogyasztásért már jelenleg is súlyos árat fizetünk: a Föld tartalékainak idő előtti felélése, a természeti rendszerek kizsigerelése egyre nagyobb gondokat okoz. Ilyen a talajerózió, a bolygó növekvő területein tapasztalható tartós szárazság, a globális felmelegedés és a fajok sokszínűségének csökkenése. Az éghajlatváltozás – amelyet a légkör egyensúlyának felborításával idéztünk elő – súlyosabbá teszi és felgyorsítja a káros folyamatokat.
A fenntarthatóság határa 1973-ban érkezett el, a korábbi tizenkét évben az emberiség úgynevezett szén-dioxid-lábnyoma megkétszereződött, és azóta is rohamosan növekedik. Ez az éghajlat változásának leginkább befolyásoló eleme. A szén-dioxid kibocsátásának visszaszorítására kötött nemzetközi szerződések csökkenthetnék az emberiség ökológiai lábnyomát, azonban a programban éppen az ipari termelésüket, az infrastruktúrájukat elsődlegesen szem előtt tartó nagyhatalmak nem vesznek részt. Hiba lenne azonban csak az Egyesült Államokra és Kínára fogni a globális felmelegedést. A túlfogyasztás napjának egyre korábbi dátumáért más nemzetek is felelősek.A WWF országokra is lebontja, illetve modellezi a túlfogyasztást. Tanulmánya szerint ha a Földön minden ember a magyarokhoz hasonlóan élne, és használná fel a természeti erőforrásokat, akkor a túlfogyasztás napja idén május 8-ra esett volna.
Az egyre tarthatatlanabb állapot kérdésében megszólalt Ferenc pápa is. A Szentatya szerint a Föld jelenlegi gazdasági rendszere Jézus terve ellenében működik, ezért szerinte az első és legfontosabb feladat, hogy a jelenleg alkalmazott termelési, illetve felhasználási gyakorlatot az emberek szolgálatába állítsuk.
Az elgondolkodtató dátum azt jelzi, hogy tegnaptól már bármit teszünk, bárhol élünk, mindannyian a Föld megújuló képességén felül fogyasztunk. A WWF ezt azzal a példával szemléltette, hogy ha a bolygónk egy nagy gyümölcsös lenne, akkor a túlfogyasztás napjáig a termést ennénk meg, utána azonban már a fákat vágnánk ki, és azokon élnénk.A jelenség így természetesen fenntarthatatlanságot okoz, mivel jövőre kevesebb lesz a gyümölcsfa, annak kevesebb lesz a termése, így aztán a túlfogyasztás napja is esztendőről esztendőre hamarabb jön el. A gyümölcsös példa nem elvont megközelítés, mivel a vészes dátum valóban évről évre előrébb kerül a naptárban.
A szakemberek felhívták a figyelmet, hogy a túlfogyasztásért már jelenleg is súlyos árat fizetünk: a Föld tartalékainak idő előtti felélése, a természeti rendszerek kizsigerelése egyre nagyobb gondokat okoz. Ilyen a talajerózió, a bolygó növekvő területein tapasztalható tartós szárazság, a globális felmelegedés és a fajok sokszínűségének csökkenése. Az éghajlatváltozás – amelyet a légkör egyensúlyának felborításával idéztünk elő – súlyosabbá teszi és felgyorsítja a káros folyamatokat.
A fenntarthatóság határa 1973-ban érkezett el, a korábbi tizenkét évben az emberiség úgynevezett szén-dioxid-lábnyoma megkétszereződött, és azóta is rohamosan növekedik. Ez az éghajlat változásának leginkább befolyásoló eleme. A szén-dioxid kibocsátásának visszaszorítására kötött nemzetközi szerződések csökkenthetnék az emberiség ökológiai lábnyomát, azonban a programban éppen az ipari termelésüket, az infrastruktúrájukat elsődlegesen szem előtt tartó nagyhatalmak nem vesznek részt. Hiba lenne azonban csak az Egyesült Államokra és Kínára fogni a globális felmelegedést. A túlfogyasztás napjának egyre korábbi dátumáért más nemzetek is felelősek.A WWF országokra is lebontja, illetve modellezi a túlfogyasztást. Tanulmánya szerint ha a Földön minden ember a magyarokhoz hasonlóan élne, és használná fel a természeti erőforrásokat, akkor a túlfogyasztás napja idén május 8-ra esett volna.
Az egyre tarthatatlanabb állapot kérdésében megszólalt Ferenc pápa is. A Szentatya szerint a Föld jelenlegi gazdasági rendszere Jézus terve ellenében működik, ezért szerinte az első és legfontosabb feladat, hogy a jelenleg alkalmazott termelési, illetve felhasználási gyakorlatot az emberek szolgálatába állítsuk.
