Heves vita, hangzavar és orrfacsaró szag fogadta tegnap a terézvárosi Izabella utca 92.-ben egy idős, beteg férfi tervezett kilakoltatása iránt érdeklődőket.
Bűzben, mocsokban él, nem fogad el segítséget, nem tartja be az együttélés szabályait, már tíz éve tarthatatlan a helyzet – sorolják a házban élő szomszédai. Forrnak az indulatok az udvaron, a lakók egymás szavába vágva hevesen magyaráznak a Magyar Szociális Fórum képviselőjének, Simó Endrének, aki sajtótájékoztatót hívott össze, amelynek témája az egyik földszinti lakásban lakó, nyolcvanszázalékos rokkant Hüvelyes Lajos ügye, akit a VI. kerületi önkormányzat bírói végzés alapján ki akar lakoltatni. Az indokolás szerint a férfi lakbérrel tartozik, és lakásában áldatlan állapotok uralkodnak. A szociális fórum ugyanakkor jogszerűtlennek, alkotmányellenesnek tartja az önkormányzat tervét, Simó szerint nem megoldás, hogy egy beteg, idős ember utcára vagy otthonba kerüljön.
Hüvelyes Lajos eközben sarkig tárja lakása ajtaját, a kitóduló szag orrfacsaró, a padlón és a csempén mocsok, azonosíthatatlan tartalmú műanyag zsákok és szemét borítja a padlót. Egy kövér fekete kutya bóklászik elő a szobából, és egykedvűen letelepszik elhanyagolt külsejű gazdája lábához. A gazda pedig az ajtófélfának dőlve, válogatott szitkokkal tarkított szócsatát vív a lakókkal, majd kissé lehiggadva zavaros magyarázatot ad a lakásában uralkodó állapotokra.
A közös képviselőt helyettesítő Jánosiné Tamcsu Edit nem bírja tovább, és félhangosan megjegyzi: a férfi, aki évek óta nem hagyta el lakását, rendszeres segítséget kapott és kap a kerületi önkormányzat családsegítő szolgálatától. Járt hozzá doktornő, akit mostanában már nem enged be, akárcsak a naponta ételt hozó gondozót.
Az ötvenöt éve a házban lakó Brandt Péterné egyetértően bólogat, és különös adalékkal szolgál a történethez. „Megfigyeltük, hogy a kapubejáró feltakarítása és felmosása után engedi ki rövid időre a kutyáját a dolgát végezni. Máskor soha nem viszi ki az állatot.”
Járási László, a kerületi önkormányzat vagyongazdálkodási és műszaki főosztályának vezetője újságírói kérdésre elmondja, a rossz egészségi állapot sem ad felhatalmazást arra, hogy életvitelével bárki tönkretegye egy egész lakóközösség életét, és bérleményét ne rendeltetésszerűen használja. Amennyiben valaki öngondoskodásra képtelen, be kell látnia, hogy folyamatos gondozásra szorul, amit kizárólag az erre a célra létesített intézmények tudnak biztosítani. Ha ez a belátás hiányzik, akkor olyan lakás után kell néznie, ahol másokat nem zavar, és nem akadályozza, hogy szomszédai emberi körülmények között élhessenek.
A terézvárosi önkormányzat lapunkhoz eljuttatott közleményében hangsúlyozza, az elmúlt években a családsegítő szolgálat a betegségekkel küzdő Hüvelyes Lajosnak szükség esetén segélyt és rendszeresen élelmiszercsomagot adott, kiegyenlítette felhalmozott rezsitartozását. Több alkalommal kitakaríttatta az ingatlant, a gondozási központ munkatársa felkínálta segítségét, amit Hüvelyes Lajos visszautasított. A családsegítő szerint a lakóközösség és az idős ember számára az intézeti elhelyezés jelentené a megoldást, s ennek megtalálásához az önkormányzat minden segítséget megad.
