Kétszáz éve, 1819. február 14-én született Christopher Latham Sholes amerikai újságíró, politikus, az első praktikus írógép és a ma is használatos QWERTY billentyűzet megalkotója.
A technikai kérdések iránt érdeklődő Sholes lapkiadóként egy nyomdászsztrájk idején megpróbált egy szedőgépet konstruálni, de nem járt sikerrel. Az írógéphez végül más úton érkezett el – Samuel W. Soule nyomdásszal olyan szerkezetet készítettek, amellyel csekk-könyvek lapjait, vasúti jegyeket lehetett sorszámmal ellátni. Találmányukat 1866. november 13-án szabadalmaztatták, majd megmutatták Carlos Glidden nevű barátjuknak. Ő tette fel a kérdést, miért nem használnak betűket is a számok mellett. Számos buktató után 1873-ban a fegyverek és varrógépek gyártásáról ismert Remington cégnek adták el találmányukat. Sholes tizenkétezer dollárért mondott le jogairól.
Az írógépet számos alkalommal találták fel, de csak a sorban ötvenkettedik Sholesnak sikerült sikeres masinát terveznie. Másik jelentős ötlete a ma is használatos QWERTY billentyűzetkiosztás. Az első szerkezetben még ABC sorrendbe rendezte a betűket, de a kezdetleges mechanika miatt a lengőkarok folyton összeakadtak. Ezért kénytelen volt úgy változtatni, hogy a leggyakoribb betűk egymástól távol essenek. Az 1873-ra tökéletesített angol változatban a felső sor balról induló betűi adják ki a QWERTY sorrendet. A nálunk is használatos QWERTZ változat a német nyelvterületek hatását tükrözik.
Az írógépet számos alkalommal találták fel, de csak a sorban ötvenkettedik Sholesnak sikerült sikeres masinát terveznie. Másik jelentős ötlete a ma is használatos QWERTY billentyűzetkiosztás. Az első szerkezetben még ABC sorrendbe rendezte a betűket, de a kezdetleges mechanika miatt a lengőkarok folyton összeakadtak. Ezért kénytelen volt úgy változtatni, hogy a leggyakoribb betűk egymástól távol essenek. Az 1873-ra tökéletesített angol változatban a felső sor balról induló betűi adják ki a QWERTY sorrendet. A nálunk is használatos QWERTZ változat a német nyelvterületek hatását tükrözik.
