Megkezdődött tegnap Németországban a párizsi klímakonferenciát előkészítő utolsó tanácskozás, a világ százkilencvenöt országának küldöttségei egy héten keresztül üléseznek Bonnban, és próbálnak konszenzusra jutni egy megállapodás tervezetéről.
Az ENSZ huszonegyedik, sokak által civilizációnk szempontjából sorsdöntőnek tartott klímacsúcsa november utolsó napján kezdődik, és tizenegy napon át tart majd a francia főváros mellett lévő Le Bourget városban. A megállapodás célja olyan szerződés megkötése, amely garantálja, hogy az emberiség a mostani évszázad végéig képes két Celsius-fok alatt tartani a globális átlaghőmérséklet-emelkedést. A párizsi klímakonferencia előkészületei alatt a legutóbbi időszakban már a korábban bizakodók is szkeptikus hangokat hallattak. Ezeket erősíti, hogy az algériai Ahmed Djoghlaf és az amerikai Daniel Reifsnyder, a tanácskozás két társelnöke által jegyzett megállapodástervezetet a százharmincnégy fejlődő országot, közöttük Kínát, Indiát, több afrikai, ázsiai és latin-amerikai államot tömörítő G77-csoport már a tegnap kezdődött értekezlet előtt komoly fenntartásait fejezte ki. Az afrikai csoport képviselői kijelentették, hogy a dokumentum nem lehet tárgyalási alap, mert kiegyensúlyozatlan, és nem tükrözi a fekete kontinens országainak álláspontját.
Tegnapig százötven olyan állam adta át az ENSZ-nek a 2025 és 2030 közötti időszakra vonatkozó, a felmelegedés ütemének visszaszorítására tett vállalásait, amelyek az üvegházhatású gázok kilencven százalékát bocsátják ki. Szakértők szerint ha ezen elképzelések szerint kezdődik el az érdemi munka, akkor az átlaghőmérséklet három Celsius-fokkal emelkedik, ami lényegesen elmarad a kívánatos értéktől, de mindenképpen kedvezőbb a négy-öt fokos felmelegedésnél, amit tétlenség esetére prognosztizáltak a szakemberek.
A fejlődő országok egyre nagyobb hányada követeli a fejlett államok pénzbeli és technikai segítségét, hogy lépést tudjanak tartani a védekezésben, ugyanakkor várják azt a százmillió dollárt, amelynek folyósítására a hat évvel ezelőtti koppenhágai klímacsúcson kaptak ígéretet a gazdag országoktól. A felmelegedés elleni munkára felajánlott összeg hatvan százalékát ugyan már megkapták a rászoruló államok, de a fennmaradó negyvenmilliárd dollár összegyűjtéséről egyelőre hírek sincsenek. Utóbbi körülmény rímel a koppenhágai tanácskozás sikertelenségére, a kudarcba fulladt klímacsúcson tizenhárom napos ülésezés után a résztvevők még a zárónyilatkozat tartalmában sem tudtak megállapodni.
Tegnapig százötven olyan állam adta át az ENSZ-nek a 2025 és 2030 közötti időszakra vonatkozó, a felmelegedés ütemének visszaszorítására tett vállalásait, amelyek az üvegházhatású gázok kilencven százalékát bocsátják ki. Szakértők szerint ha ezen elképzelések szerint kezdődik el az érdemi munka, akkor az átlaghőmérséklet három Celsius-fokkal emelkedik, ami lényegesen elmarad a kívánatos értéktől, de mindenképpen kedvezőbb a négy-öt fokos felmelegedésnél, amit tétlenség esetére prognosztizáltak a szakemberek.
A fejlődő országok egyre nagyobb hányada követeli a fejlett államok pénzbeli és technikai segítségét, hogy lépést tudjanak tartani a védekezésben, ugyanakkor várják azt a százmillió dollárt, amelynek folyósítására a hat évvel ezelőtti koppenhágai klímacsúcson kaptak ígéretet a gazdag országoktól. A felmelegedés elleni munkára felajánlott összeg hatvan százalékát ugyan már megkapták a rászoruló államok, de a fennmaradó negyvenmilliárd dollár összegyűjtéséről egyelőre hírek sincsenek. Utóbbi körülmény rímel a koppenhágai tanácskozás sikertelenségére, a kudarcba fulladt klímacsúcson tizenhárom napos ülésezés után a résztvevők még a zárónyilatkozat tartalmában sem tudtak megállapodni.
