Krónika

Kék fényért járt a fizikai Nobel-díj

Felfedezésükkel a kutatók másfél milliárd ember életét könnyítették meg

Húsz évvel ezelőtt három japán tudós felfedezett egy energiatakarékos és környezetbarát fényforrást, amellyel teljesen új módon nyerhető fehér fény. Ez volt a kék LED. A kutatók megosztva kapták meg az idei fizikai Nobel-díjat.

Nobel-díj 20141008
Akaszaki Iszamu, Amano Hirosi és Nakamura Sudzsi (Fotók: Reuters)

A kékfény-kibocsátó dióda – azaz a kék LED – felfedezéséért három japán kutató, Akaszaki Iszamu, Amano Hirosi és Nakamura Sudzsi kapta az idei fizikai Nobel-díjat – jelentették be tegnap a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban.

A bizottság indoklása szerint a három tudós húsz évvel ezelőtt felfedezett egy olyan energiatakarékos és környezetbarát fényforrást, amellyel teljesen új módon nyerhető fehér fény. A vörös- és a zöldfény-kibocsátó diódák már sokkal korábban léteztek, ám a kutatói szféra és az ipar minden erőfeszítése ellenére három évtizeden át váratott magára a kékfény-kibocsátó diódák megalkotása, amely nélkül pedig lehetetlen volt a fehér fényt kibocsátó lámpák létrejötte. Mivel a világ villamosenergia-felhasználásának negyedét világításra fordítják, a LED-es lámpák elterjedése segít megóvni a Föld erőforrásait: míg egy fehérfény-kibocsátó dióda élettartama eléri a százezer órát, a lumineszcens fényforrások tízezer órán át működnek, az izzólámpák élettartama pedig mindössze ezer óra.

A kékfény-kibocsátó diódák feltalálása másfél milliárd ember életkörülményeit javította a világ olyan térségeiben, ahol villamosenergia-hálózati lefedettség híján kis teljesítményű helyi napkollektorokkal is működtethetők az energiatakarékos LED-es lámpák.

A díjat 1901 óta ezúttal a száznyolcadik alkalommal osztották ki, a mostani kitüntetettekkel együtt százkilencvenkilenc tudósnak ítélték oda. A kitüntetettek között két nő van: Marie Curie 1903-ban, Maria Goeppert-Mayer 1963-ban volt díjazott.

Magyar születésű tudósok közül eddig hárman kaptak fizikai Nobel-díjat: 1905-ben a Németországban dolgozó Lénárd Fülöp (1862–1947) a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért, 1963-ban az Egyesült Államokban élő Wigner Jenő (1902–1995) az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, 1971-ben pedig a Nagy-Britanniában élő Gábor Dénes (1900–1979) a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért.

A kitüntetettek nyolcmillió svéd koronát kapnak, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az alapító, Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.