Krónika
Kanyaró fertőz a makói kórházban
Ellenőrizteti az egészségügyi dolgozók oltási dokumentumait a romániából érkezett súlyos betegség miatt a tisztifőorvosi hivatal
Az egészségügyi személyzet körében kimutatott kanyaró megbetegedések miatt zárlatot rendeltek el a makói kórház fekvőbetegeket ellátó osztályain és sürgősségi részlegein – jelentette be a helyszínen a Csongrád Megyei Kormányhivatal népegészségügyi főosztályának vezetője szombaton. Bosnyákovits Tünde az intézkedésről tartott rendkívüli sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kórház tíz munkatársánál jelentkeztek kanyaróra utaló tünetek, közülük ötnél már laboratóriumi vizsgálatok is igazolták a fertőzést.
A szakember a távirati iroda kérdésére elmondta, a kanyarógyanús dolgozók 1975 és 1991 között születtek, de a legfiatalabb munkatársnál még nem igazolták a fertőzést. Kallai Árpád, a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó központ Hódmezővásárhely–Makó főigazgatója közölte, a zárlat miatt a makói intézményben új betegeket nem tudnak fogadni. A kórházban ápoltak nem fertőződtek meg.
Ellenőrizni kell a Romániával határos megyékben az egészségügyi dolgozók a kanyarófertőzés ellen is védettséget biztosító oltásának dokumentációját, azokat pedig, akik nem kaptak második oltást, be kell oltani – közölte a bejelentésekre reagálva szombaton az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH). Az érintettek azok lehetnek, akik 1969 és 1989 között születtek, és akik az előírt dokumentációval nem tudják igazolni a két kanyaró, mumpsz, rózsahimlő, rubeola elleni, úgynevezett MMR-oltás megtörténtét. A tisztifőorvosi hivatal felhívta a figyelmet arra, hogy ha valaki influenzaszerű tüneteket észlel magán és kiütések jelennek meg a fején, arcán, azonnal vegye fel a kapcsolatot a háziorvosával. Fontos, hogy előzetesen telefonon egyeztessen időpontot az orvossal, hogy a vizsgálatra úgy kerülhessen sor, hogy a beteg másokat ne fertőzhessen meg például a váróteremben. Az OTH közleménye szerint hazai eredetű kanyaró megbetegedés 2002 óta nem fordult elő, és az elmúlt tizenöt évben behurcolt, illetve behurcolással összefüggő esetből is csak tizenkettőt jelentettek Magyarországon. A behurcolt esetek következtében másodlagos megbetegedések ezt megelőzően sem a lakosság, sem az egészségügyi személyzet körében nem alakultak ki.
Az 1969 előtt születettek egyáltalán nem, a későbbi generációk is csak részlegesen védettek a kanyaró ellen, mivel 1990-ben lecserélték azt a vakcinát, amelyet addig használtak – mondta Almási István, a szekszárdi Balassa János Megyei Kórház infektológus főorvosa az M1 tévécsatornának. A szakember szerint a mostani védőoltás már megfelelő védettséget biztosít, ráadásul a oltást ismétlik kisiskolás és kamasz korban. Ugyanakkor a védettség csökkenhet felnőttkorra, de a betegség kialakulását és a járványt így is megakadályozhatja.
A kanyaró súlyos, fertőző betegség, amelynek kezdetben influenzaszerű tünetei vannak: torokfájás, köhögés, magas láz. A már a lappangási idő utolsó fázisában, még a tipikus kiütések előtt fertőzhet a beteg.
A szakember a távirati iroda kérdésére elmondta, a kanyarógyanús dolgozók 1975 és 1991 között születtek, de a legfiatalabb munkatársnál még nem igazolták a fertőzést. Kallai Árpád, a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó központ Hódmezővásárhely–Makó főigazgatója közölte, a zárlat miatt a makói intézményben új betegeket nem tudnak fogadni. A kórházban ápoltak nem fertőződtek meg.
Ellenőrizni kell a Romániával határos megyékben az egészségügyi dolgozók a kanyarófertőzés ellen is védettséget biztosító oltásának dokumentációját, azokat pedig, akik nem kaptak második oltást, be kell oltani – közölte a bejelentésekre reagálva szombaton az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH). Az érintettek azok lehetnek, akik 1969 és 1989 között születtek, és akik az előírt dokumentációval nem tudják igazolni a két kanyaró, mumpsz, rózsahimlő, rubeola elleni, úgynevezett MMR-oltás megtörténtét. A tisztifőorvosi hivatal felhívta a figyelmet arra, hogy ha valaki influenzaszerű tüneteket észlel magán és kiütések jelennek meg a fején, arcán, azonnal vegye fel a kapcsolatot a háziorvosával. Fontos, hogy előzetesen telefonon egyeztessen időpontot az orvossal, hogy a vizsgálatra úgy kerülhessen sor, hogy a beteg másokat ne fertőzhessen meg például a váróteremben. Az OTH közleménye szerint hazai eredetű kanyaró megbetegedés 2002 óta nem fordult elő, és az elmúlt tizenöt évben behurcolt, illetve behurcolással összefüggő esetből is csak tizenkettőt jelentettek Magyarországon. A behurcolt esetek következtében másodlagos megbetegedések ezt megelőzően sem a lakosság, sem az egészségügyi személyzet körében nem alakultak ki.
Az 1969 előtt születettek egyáltalán nem, a későbbi generációk is csak részlegesen védettek a kanyaró ellen, mivel 1990-ben lecserélték azt a vakcinát, amelyet addig használtak – mondta Almási István, a szekszárdi Balassa János Megyei Kórház infektológus főorvosa az M1 tévécsatornának. A szakember szerint a mostani védőoltás már megfelelő védettséget biztosít, ráadásul a oltást ismétlik kisiskolás és kamasz korban. Ugyanakkor a védettség csökkenhet felnőttkorra, de a betegség kialakulását és a járványt így is megakadályozhatja.
A kanyaró súlyos, fertőző betegség, amelynek kezdetben influenzaszerű tünetei vannak: torokfájás, köhögés, magas láz. A már a lappangási idő utolsó fázisában, még a tipikus kiütések előtt fertőzhet a beteg.