Jégen aratják a balatoni nádat

Hozzátette, eddig csaknem hetvenkét kérelem érkezett nádaratásra az igazgatósághoz magánszemélyektől, önkormányzatoktól, egyesületektől, ám a szakemberek az elmúlt évek tapasztalatai alapján ennek nagyjából a dupláját várják.

A Balaton kétszázharmincöt kilométeres partvonala mentén ezerkétszáz hektárnyi nád található, s ennek harmada természetvédelmi okokból vágási tilalom alá esik. A fennmaradó nyolcszáz hektáron termő nádat ahhoz, hogy meg tudjon újulni, vágásforgóban háromévenként kellene aratni, így a korhadó, avas szárak nem kerülnének vissza a tóba. Eszerint minden évben vízminőség-védelmi okokból kétszázszázhetven hektárnyi nád learatása lenne célszerű. Ennek ellenére mindössze száz-százhúsz hektárnyi nádas nagyüzemi, gépesített learatására nyílik lehetőség, mivel sok helyen belterületi ingatlanok előtt nő a nádas, és külterületről egyáltalán nem közelíthető meg. A nádterületeket ötévente minősítik, és I–V. osztályba sorolják. A ritkításra addig van lehetőség, amíg a tó jege minimum tíz centiméter. A nád vágása február 15-ig engedélyezett, de ez február végéig meghosszabbítható.