Krónika
Huszonkilenc éve volt a csernobili katasztrófa
Porosenko: A mentésben részt vevő ukránok az egész világot mentették
Az államfő szavai szerint "a békés atomerő másodpercek alatt alapvetően megváltoztatta az emberi létezést formáját, átlépett államhatárokon, és a termékeny ukrán föld jelentős részét hosszú évekre tilalmi zónává változtatta, elszigetelve a környező világ többi részétől".
A világ eddigi legsúlyosabb nukleáris katasztrófája 1986. április 26-ra virradó éjszaka 1.23-kor következett be a Szovjetunióhoz tartozó Ukrán SZSZK területén, Kijevtől kevesebb mint száz kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában egy kísérlet folyamán. Részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe egyes adatok szerint radioaktív anyagok tonnái kerültek és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A mintegy két hétig égő tűz miatt további veszélyes anyagok szabadultak fel.
A nukleáris szennyezésnek még ma is komoly egészségügyi utóhatásai vannak Ukrajnában. A sugárszennyezés a második generációban, vagyis a katasztrófa túlélőinek gyermekeinél jelentős arányban okoz vérrákot, cukorbetegséget, törpenövést."A jelenlegi nehéz időszakban Ukrajnának különösen nagy szüksége van a nemzetközi közösség támogatására az atomerőmű-baleset máig meglévő következményeinek elhárításában" - emelte ki Porosenko. Kifejezte reményét, hogy a donorállamokkal közösen Ukrajna megbízható és biztonságos szarkofágot épít a felrobbant energiablokk fölé, és ezáltal örökre megakadályozza az 1986-os tragédia megismétlődését.
"Az ökológiai problémák globalizációja arra kényszerít bennünket, hogy elgondolkodjunk afölött, milyen bolygót hagyunk az utánunk következő nemzedékekre. Meggyőződésem, hogy a nemzetközi közösségnek egyesítenie kell erejét az emberiség biztonságos jövője érdekében" - emelte ki az államfő.
Hangsúlyozta, hogy a független ukrán állam léte, történelme összefonódott a baleset következményeinek felszámolására irányuló erőfeszítésekkel, és azoknak az embereknek a sorsával, akiket ez a katasztrófa sújtott.
"Az a nap egyesítsen minden ukránt a jó gondolatokban és cselekedetekben, a jobb élet felé haladásban a mi közös európai családunk tagjaként" - jelentette ki Petro Porosenko.
Az évforduló alkalmából Kijevben ünnepélyesen fasort avattak a csernobili hősök tiszteletére.
LMP: Csernobil bizonyítja, hogy nincs biztonságos atomenergia
Az LMP közleményben emlékeztet, hogy április 26-án emlékezik a világ a csernobili atomerőmű-robbanásra, az emberiség történetének egyik legsúlyosabb nukleáris balesetére. "Csernobil az emberi felelőtlenség és a nukleáris energia veszélyeit semmibe vevő politika szimbóluma is: az LMP szerint súlyos hiba újratermelni azokat a feltételeket, amelyek a huszonkilenc évvel ezelőtti katasztrófához vezettek" - emeli ki a közlemény, amelyet Szél Bernadett, a párt társelnöke jegyez.
Szél Bernadett emlékeztet: 1986. április 26-án hajnalban a csernobili atomerőmű 4-es reaktorában gőzrobbanás történt, ami sorozatos tüzek és további robbanások nyomán a reaktor leolvadásához vezetett. "Megfelelő védőépületek híján a sugárzó anyag kiszabadult, és a szennyezés a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség adatai szerint közvetlenül 56 ember halálát okozta – más szervezetek nagyságrendekkel több halálesetet, elsősorban végzetes rákos megbetegedések tízezreit és legalább 40 ezer művi vetélést hoznak összefüggésbe a balesettel", noha a csernobili a legkorszerűbb atomerőmű-berendezések egyike volt a világon. Az ökopolitikus szerint a tragikus eset bizonyítja, hogy sem a korszerűnek gondolt technológia, sem az orosz szakértelem nem véd meg a balesetektől, az emberi felelőtlenség és a rossz politikai döntések következményeitől. "Magyarország titkos megállapodások alapján, szakmai, politikai és társadalmi konszenzus nélkül kíván egy ma még a világon sehol sem létező, kipróbálatlan atomerőmű-típust felépíteni; a beruházó cég vezetőjét nemrég ismeretlen okokból leváltották; az atomtörvény módosításával minden előkészítő iratot és szerződést harminc évre titkosítottak, a lakosságot kizárják az engedélyezésből és az érdemi kommunikációból, a beruházás fölött semmilyen társadalmi kontroll nem érvényesül" - emeli ki Szél Bernadett, aki szerint a hazai vezetők "aggályok nélkül követik el újra azokat a hibákat, amelyek egyszer már tragédiához vezettek".
PM: Nem kerültünk közelebb a kockázatmentes atomenergiához
A Párbeszéd Magyarországért is megemlékezik a huszonkilenc évvel ezelőtti csernobili balesetről. A PM szerint Magyarországon elmaradt a szembenézés Csernobiltanulságaival és az atomenergia kockázataival: nálunk az atomerőműveket a politika továbbra is a saját játékszerének tekinti.
"A csernobili balesetben nem a reaktorrobbanás ténye volt a legijesztőbb, hanem az, ami utána jött: az elhallgatás és a félretájékoztatás, ami megsokszorozta a katasztrófa káros következményeit, és megnehezítette a reális számvetést. Ma sem ismeri a világ az áldozatok pontos számát, a bekövetkezett károk valós költségeit – milliók élete változott meg helyrehozhatatlanul, és a számla dollárban is ezermilliárdos nagyságrendű" - emeli ki a párt közleménye, amely szerint Magyarország számára az 1986-ban történtek legfontosabb tanulsága, hogy a kockázatmentesen használható atomenergiához ma sem vagyunk közelebb: a kiégett fűtőelemek kezelésére azóta sincs megoldás.