Krónika
Hideget hoznak idén a fagyosszentek
Az egyik kánikulában subájában megfagyott, másik a Tiszában víz nélkül megfulladt, a harmadikat pedig agyoncsípték a szúnyogok
Ma van Pongrác napja, holnap Szervácé, szombaton pedig Bonifácé. A Fagyosszenteknek nevezett hármasnak meglehetősen rossz a híre, nevükhöz Európa-szerte sok negatív jelző kapcsolódik. Azt tartják róluk, hogy a fokozatosan melegedő idő után néhány napra visszahozzák a hideget. Az idén sem lesz ez másként, az eddigi kellemes időjárás után a napokban front, eső, és lehűlés teszi próbára szervezetünket.
A legenda szerint a Krisztus utáni a harmadik–negyedik században élt három szentéletű férfi a keresztény hitéért áldozta fel életét, más források alapján miután ruháikat szegényeknek adták, halálra fagytak.
A három szent mint fagycsináló Európa sok országában ismert. Ugyanakkor több néprajzkutató a május közepi lehűlés tapasztalati megfigyelését a Kárpát-medence népeinek tulajdonítja, a fagyosszenteket pedig magyar szenteknek tartja. Egyes vidékeken úgy tartják, hogy a Zsófia-nap is hideget hoz, ezért sok térségben az ő nevéhez is rossz emlékek kötődnek. A magyar néphit szerint Pongrác kánikulában a subájában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsípték a szúnyogok. Úgy tartják, hogy a három férfi a velük történtek miatt olyan haragra gerjedt, hogy bosszút esküdve évről évre visszajárnak, és fagyot hoznak. Ezzel tönkreteszik a termést, letarolják a veteményt, hogy sok kellemetlenséget okozzanak az embereknek. A Balaton-felvidéken például azt mondogatták: Pongrác-nap szivárványa a szőlőtermést megdézsmálja. Ezalatt azt értették, hogy a borús, enyhe idő ártott a szőlőnek. A kellemetlenkedő szentek ellen a gazdálkodók úgy védekeztek, hogy tüzet gyújtottak, és füsttel óvták meg a gyümölcsösöket, a kényesebb növények – uborka, paradicsom, bab – palántáit pedig csak a névnapjuk után ültették ki.
A néphitből kiinduló időjárási teória nem alaptalan, hiszen a meteorológusok prognózisában is rendszeresen az szerepel, hogy május elején nagy a valószínűsége annak, hogy sarki légtömegek törnek be a Kárpát-medencébe. Ekkor Északnyugat-Európában rendszerint magas, míg keleten és délkeleten alacsony légnyomás tapasztalható. A májusi fagyok sokszor akár egy egész esztendő termését is veszélyeztethetik, súlyos károkat okozva a földművelésben. Persze ne feledjük: a sok csapadék bármilyen kellemetlen is a városlakóknak, a gazdálkodóknak örömet jelent, hiszen a májusi eső aranyat ér.
A legenda szerint a Krisztus utáni a harmadik–negyedik században élt három szentéletű férfi a keresztény hitéért áldozta fel életét, más források alapján miután ruháikat szegényeknek adták, halálra fagytak.
A három szent mint fagycsináló Európa sok országában ismert. Ugyanakkor több néprajzkutató a május közepi lehűlés tapasztalati megfigyelését a Kárpát-medence népeinek tulajdonítja, a fagyosszenteket pedig magyar szenteknek tartja. Egyes vidékeken úgy tartják, hogy a Zsófia-nap is hideget hoz, ezért sok térségben az ő nevéhez is rossz emlékek kötődnek. A magyar néphit szerint Pongrác kánikulában a subájában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsípték a szúnyogok. Úgy tartják, hogy a három férfi a velük történtek miatt olyan haragra gerjedt, hogy bosszút esküdve évről évre visszajárnak, és fagyot hoznak. Ezzel tönkreteszik a termést, letarolják a veteményt, hogy sok kellemetlenséget okozzanak az embereknek. A Balaton-felvidéken például azt mondogatták: Pongrác-nap szivárványa a szőlőtermést megdézsmálja. Ezalatt azt értették, hogy a borús, enyhe idő ártott a szőlőnek. A kellemetlenkedő szentek ellen a gazdálkodók úgy védekeztek, hogy tüzet gyújtottak, és füsttel óvták meg a gyümölcsösöket, a kényesebb növények – uborka, paradicsom, bab – palántáit pedig csak a névnapjuk után ültették ki.
A néphitből kiinduló időjárási teória nem alaptalan, hiszen a meteorológusok prognózisában is rendszeresen az szerepel, hogy május elején nagy a valószínűsége annak, hogy sarki légtömegek törnek be a Kárpát-medencébe. Ekkor Északnyugat-Európában rendszerint magas, míg keleten és délkeleten alacsony légnyomás tapasztalható. A májusi fagyok sokszor akár egy egész esztendő termését is veszélyeztethetik, súlyos károkat okozva a földművelésben. Persze ne feledjük: a sok csapadék bármilyen kellemetlen is a városlakóknak, a gazdálkodóknak örömet jelent, hiszen a májusi eső aranyat ér.