Egyelőre nem látszik, hogy a nyomozó hatóságok ismernék a Teréz körúti robbantó motivációját, ami ellehetetlenítheti a vizsgálatot, amelyet nagyon megnehezíthet az is, ha a merénylő magányos tettes – mondta el lapunknak Horváth József. A biztonságpolitikai szakértő szerint amennyiben a támadó külföldről érkezett, akkor egészen biztosan megbízást teljesített Budapesten.
Az eddig nyilvánosságra hozott adatok elemzése szerint még az elején tarthat az a vizsgálat, amelynek célja a Teréz körúton másfél hete bombát robbantó ember kézre kerítése. A nyomozó hatóságok közléseiből arra lehet következtetni, hogy az illetékesek egyelőre nem ismerik a merénylő motivációját, így a támadás után bejelentett hajtóvadászatnak nem lehet konkrét iránya, ami leszűkíthetné a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható gyanúsítottak körét – vélekedett a továbbra is kiemelt társadalmi érdeklődéssel kitüntetetett nyomozás eddig ismert részleteiről lapunk kérdéseire Horváth József biztonságpolitikai szakértő. A szakember szerint a még a napokban is végzett helyszíni adatgyűjtés – környéken élők kikérdezése – azt sejteti, hogy a hatóságok még nem tudják, merre induljanak el a vizsgálattal, és erre utal a merénylet másnapján kitűzött, a hazai gyakorlatban ritkaságszámba menő tízmillió forintos nyomravezetői díj. Horváth József szerint a már háromszázhoz közelítő, a rendőrséghez befutó állampolgári bejelentések száma is javarészt az összeg nagyságának köszönhető, a hívások nagy részének információival valószínűleg semmit nem tudnak kezdeni a nyomozók.
Ugyancsak kétséges, hogy közelebb viszi-e a megoldáshoz az illetékeseket az, hogy az eddig férfinak tartott elkövetőt a sajtóhírek szerint felismerte az a pénztáros, akinek a merénylő a munkahelyén vásárolt röviddel a támadás előtt. A nagy forgalmú üzletbe óránként több százan térnek be, így valószínűtlen, hogy a kereskedő olyan részletes személyleírást adhatott, amely alapján a robbantót azonosítani lehetne. Horváth József szerint az lenne a megnyugtató, ha kiderülne, a látszólagos hatósági tapogatózás egy tudatos nyomozati taktika, és már a médiát kiemelten figyelő elkövető nyomában vannak, akit a rendőrzsargonnal élve altatnak, elhitetik vele, hogy nem tudnak róla semmit.
A szakértő szerint igen kicsi a tettes elfogásának esélye, ha valóban magányosan követte el a támadást, és senki nem vont be a felkészülésébe sem. Horváth József alaptalan híreszteléseknek vélte azokat a feltételezéseket, hogy a merénylő profi katona lenne, ugyanakkor megjegyezte: a támadó ügyesen vitte véghez a robbantást, amelyet alaposan eltervezett, és fegyelmezetten cselekedett. A szakember szerint a támadásban súlyosan, illetve életveszélyesen megsérült rendőrök magánéletét már biztosan megvizsgálták a nyomozók, s az indíték nem ott keresendő, az azonban egyre világosabb, hogy a robbantás a magyar rendőrség számára hagyott üzenet volt. A szakértőt a történtek a szélsőbaloldali szervezetek által a hetvenes években elkövetett merényletekre emlékeztetik, hasonló akciókat vittek véghez korábban a Vörös Brigádok nevű terrorszervezet tagjai Németországban, így ez a verzió sem elhanyagolható. Ugyancsak nem zárható ki a diverzáns akció lehetősége sem: a kilencvenes évek magyarországi leszámolásaiban nagy valószínűséggel nyakig benne voltak a szlovák titkosszolgálatok, amelyeknek szerepe tíz éve is felvetődött, amikor a Fidesz nagygyűlését kellett lemondani egy lehetséges támadás miatt. Horváth József szerint az biztos, hogyha a merénylő külföldről érkezett, akkor valakiknek a megbízását teljesítette, és semmilyen személyes motivációja nem volt.
