Hét évtizede tette le feltétel nélkül a fegyvert Japán, ezzel zárult le az emberiség eddigi legnagyobb háborúja.
Hetven éve volt tegnap, hogy kapitulált Japán, ezzel a Csendes-óceán térségében is véget ért a második világháború. Az egykori nagyhatalom feltétel nélküli megadásában bizonyára sokat nyomott a latban a Hirosimára, majd Nagaszakira 1945. augusztus 6-án, illetve 9-én az Amerikai Egyesült Államok által ledobott két atombomba. Más történészek a kapitulációt kikényszerítő körülménynek tartják azt is, hogy a Nagaszakit ért nukleáris támadás előtt egy nappal Sztálin a Szovjetunió nevében hadat üzent a Japán Császárságnak, így a felkelő nap országa a két későbbi szuperhatalom szorításába került.
Bár a japán császár, Hirohito a távol-keleti ország állami rádiójában már korábban bejelentette a megadást, a ceremóniára mégis csak két héttel később kerítettek sort. Ennek egyik oka lehetett, hogy a második világháború csendes-óceáni frontjának egyik kulcsfigurája, az Egyesült Államok hadműveleteit a térségben irányító Douglas MacArthur tábornok épp a Fülöp-szigeteken állomásozott, Japán későbbi helytartója pedig nem akart lemaradni a győzelmi ünnepségről, a megadás dokumentumait így 1945. szeptember 2-án írták alá a Tokiói-öbölben horgonyzó Missouri csatahajó fedélzetén.
Az amerikai politika így két legyet üthetett egy csapásra: a két atombomba ledobásával sokkolta Japánt, ugyanakkor Sztálin sem pusztán a háború minél korábbi befejezése és az Egyesült Államok megsegítése miatt üzent hadat. A Szovjetunió vissza akarta szerezni az orosz–japán háborúban 1905-ben elveszített területeit, amelyek döntő részét meg is kapta, de MacArthur taktikai húzásai miatt Sztálinnak a távol-keleti terjeszkedésről szőtt terveiről le kellett mondania.
Japán 1930-ban kezdett hódításba a távol-keleti és csendes-óceáni térségben, amelyet érdekövezetének tekintett. Egy év múlva már elfoglalta Mandzsúriát, 1937-ben Kína nagy részét, majd seregei hamarosan betörtek Mongóliába, ahol a szovjet Vörös Hadsereg állította meg őket, 1940-re pedig megszállták Indokína északi részét is.
Bár az Egyesült Államok eleinte vonakodott belépni a világháborúba, az 1941. december 7-én Pearl Harbour ellen elkövetett támadás megváltoztatta a történelem menetét. Számos történész véli úgy, hogy Japán a Távol-Kelet szuperhatalma lehetett volna, ha nem keveredik háborúba Amerikával. Pearl Harbour lebombázásának ötlete vitatott, a sokkoló lélektani attak ugyanakkor megpecsételte a császárság sorsát. Bár Japán az amerikaiak csendes-óceáni flottájának nagy részét a tengerfenékre küldte Pearl Harbourben, az Egyesült Államok hadereje hamar pótolta a veszteségeket, és Japán ugyan még megszállta Burmát, Szingapúrt, a Fülöp-szigeteket, sőt Ausztráliához is közel került, Amerika anyagi és létszámbeli fölénye hamarosan meghatározta a háború további menetét.
