Kevesli kapcsolattartói számát, és magányosnak érzi magát magánbörtönében, ezért pert indított a norvég állam ellen a hetvenhétszeres tömeggyilkos, Anders Breivik. A terrorista keresetét egyelőre engedélyezték a helyi döntéshozók.
Embertelen bánásmódra és kínzásra hivatkozva beperelte a norvég államot Anders Behring Breivik, aki négy esztendeje hetvenhét embert mészárolt le hazájában. A tömeggyilkos az ellen tiltakozik, hogy nem szabhatja meg, kikkel tartana kapcsolatot, és eddigi börtönben töltött ideje alatt csak édesanyja látogathatta meg. A helyi hatóságok eddig nem gördítettek akadályt a kereset elé, és engedélyezték az eljárás folytatását.
Breivik szerint hazája megsértette az emberi jogok európai egyezményének a kínzást és az embertelen vagy megalázó bánásmódot tiltó harmadik, valamint az elítéltnek a családhoz, a magánélethez és a személyes kapcsolatokhoz való jogának tiszteletben tartását szavatoló nyolcadik cikkelyét.
Ismert, a maga által kreált, zavaros nézeteket valló harminchat éves férfi 2011. július 22-én egyedül követte el tettét: először Oslo belvárosában, egy autóba rejtett, maga készítette pokolgépet robbantott fel, a detonáció nyolc ember életét követelte, tízen életveszélyesen megsebesültek. Breivik ezután rendőrruhát öltött, majd Utoya szigetére hajózott, s az ottani diáktáborban válogatás nélkül, hidegvérrel hatvankilenc fiatalt lőtt agyon.
A norvég hatóságokat sokkolták a történtek, a rendőrök is csak késlekedve értek a szigetre, ahol Breivik azonnal megadta magát nekik. Egyik későbbi nyilatkozata szerint maga sem gondolta volna, hogy a különleges egységek életben hagyják, ugyanakkor tettét könyörtelennek, de szükségesnek nevezte.
A világ közvéleményét újabb sokk érte, amikor kiderült, hogy a norvég törvények értelmében senki nem ítélhető huszonegy évnél hosszabb szabadságvesztésre, így Breivik is ezt kapta. A tömeggyilkost elszigetelték a többi rabtól, említett keresetével egyebek mellett azt akarja elérni, hogy érintkezhessen a többi elítélttel. Norvégiában a Breivik-ügy a nyáron okozott újabb botrányt, amikor kiderült, hogy a terroristát politológushallgatóként felvette az Oslói Egyetem.
Breivik szerint hazája megsértette az emberi jogok európai egyezményének a kínzást és az embertelen vagy megalázó bánásmódot tiltó harmadik, valamint az elítéltnek a családhoz, a magánélethez és a személyes kapcsolatokhoz való jogának tiszteletben tartását szavatoló nyolcadik cikkelyét.
Ismert, a maga által kreált, zavaros nézeteket valló harminchat éves férfi 2011. július 22-én egyedül követte el tettét: először Oslo belvárosában, egy autóba rejtett, maga készítette pokolgépet robbantott fel, a detonáció nyolc ember életét követelte, tízen életveszélyesen megsebesültek. Breivik ezután rendőrruhát öltött, majd Utoya szigetére hajózott, s az ottani diáktáborban válogatás nélkül, hidegvérrel hatvankilenc fiatalt lőtt agyon.
A norvég hatóságokat sokkolták a történtek, a rendőrök is csak késlekedve értek a szigetre, ahol Breivik azonnal megadta magát nekik. Egyik későbbi nyilatkozata szerint maga sem gondolta volna, hogy a különleges egységek életben hagyják, ugyanakkor tettét könyörtelennek, de szükségesnek nevezte.
A világ közvéleményét újabb sokk érte, amikor kiderült, hogy a norvég törvények értelmében senki nem ítélhető huszonegy évnél hosszabb szabadságvesztésre, így Breivik is ezt kapta. A tömeggyilkost elszigetelték a többi rabtól, említett keresetével egyebek mellett azt akarja elérni, hogy érintkezhessen a többi elítélttel. Norvégiában a Breivik-ügy a nyáron okozott újabb botrányt, amikor kiderült, hogy a terroristát politológushallgatóként felvette az Oslói Egyetem.
