Vetíteni kezdik csütörtökön a hazai mozik a Martfűi rém című filmet, amely az egyik leghírhedtebb magyarországi sorozatgyilkosság történetét dolgozta fel.
A mű rendezője, Sopsits Árpád a tegnapi budapesti sajtóvetítés után elmondta, noha a bűncselekmények, valamint a hosszú ideig sikertelen nyomozás részleteinek ábrázolásakor az eredeti jegyzőkönyvekre és peranyagra támaszkodtak, a stáb mégis elsősorban fikciót készített a történtek alapján. Sopsitsék ugyanakkor ragaszkodtak ahhoz, hogy a film korrajzot is adjon az ötvenes évek végének magyarországi hangulatáról.
A martfűi rém 1957-ben csapott le először a Szolnokhoz közeli kisvárosban, áldozata – a későbbiekhez hasonlóan – a helyi cipőgyár egyik dolgozója volt. A nőt megerőszakolták és egy kalapáccsal agyonverték. Az évekig tartó gyilkosságok miatt indított nyomozás eredményeként egy helyi férfi állt bíróság elé, de a tőle erőszakkal kicsikart beismerő vallomáson kívül semmilyen bizonyíték nem szólt ellene, ezért a kor szokásaitól eltérően nem is ítélték halálra. A rémtettek valódi elkövetője, az öcsödi Kovács Péter egy újraindított vizsgálat eredményeképpen került a képbe, és letartóztatása után hamarosan beismerte a gyilkosságokat. Kovács akasztófán végezte, az ártatlanul elítélt Kirják Jánost tizenegy év után engedték ki a börtönből.
A martfűi rém 1957-ben csapott le először a Szolnokhoz közeli kisvárosban, áldozata – a későbbiekhez hasonlóan – a helyi cipőgyár egyik dolgozója volt. A nőt megerőszakolták és egy kalapáccsal agyonverték. Az évekig tartó gyilkosságok miatt indított nyomozás eredményeként egy helyi férfi állt bíróság elé, de a tőle erőszakkal kicsikart beismerő vallomáson kívül semmilyen bizonyíték nem szólt ellene, ezért a kor szokásaitól eltérően nem is ítélték halálra. A rémtettek valódi elkövetője, az öcsödi Kovács Péter egy újraindított vizsgálat eredményeképpen került a képbe, és letartóztatása után hamarosan beismerte a gyilkosságokat. Kovács akasztófán végezte, az ártatlanul elítélt Kirják Jánost tizenegy év után engedték ki a börtönből.
