Krónika
Érvénytelen volt a népszavazás a bulinegyed jövőjéről
Még a zajos éjszakai élet és a kulturálatlan turisták által leginkább sújtott vigalmi negyedben is nagyon kevesen mentek el szavazni a szórakozóhelyek nyitvatartásának megkurtításáért
Népszavazáson dönthettek tegnap a VII. kerületben élők arról, hogy bezárjanak-e éjfélkor a bulinegyedként elhíresült belső-erzsébetvárosi vendéglátóhelyek. A döntésben mintegy négy-ötszáz szórakozóhely érintett. A kerületben 43 500 választópolgárt tartanak nyilván – ebből a belső-erzsébetvárosi területen tizenkétezren laknak. A népszavazási törvény alapján a referendum akkor érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele, tehát legalább 21 751 ember elmegy, és érvényesen szavaz. Ha ötven százaléknál, vagyis 10 875-nél több az azonos válasz a kérdésre, akkor eredményt is hirdethetnek. Délutánra kiderült, hogy igencsak mérsékelt érdeklődést váltott ki az ügyben kiírt referendum, lévén 17.30-ig a választásra jogosultak mindössze 14,55 százaléka, hatezerháromszáz ember adta le a voksát.
Az Erzsébetváros önkormányzati képviselői által kezdeményezett népszavazás kérdése így szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat képviselő-testülete Budapest VII. kerület Károly körút–Király utca–Erzsébet körút–Rákóczi út által határolt területén úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24.00 óra és 6.00 óra között nem tarthatnak nyitva?”
Az önkormányzat azért döntött a népszavazás mellett, mert a helyi lakosok egy csoportja régóta tiltakozik az elviselhetetlen állapotok, vagyis az éjszakai pihenést lehetetlenné tevő harsogó zene és a hatalmas szeméthalmok miatt. Ugyanakkor mások azt hangsúlyozzák, hogy Budapest szórakoztató-központja nem pusztán kerületi kérdés, kihatással van a főváros egészének jellegére, és a teljes turizmusra, vagyis az éjfél utáni nyitvatartást támogatók – élükön a szórakozóhelyek tulajdonosaival, akik szerint a forgalmuk hatvan százaléka éjfél után realizálódik – szintén akcióba kezdtek az elmúlt hetekben.
Az Otthon Centrum elemzői is számba vették, mit jelenthet a helyi ingatlanpiacra az igenek vagy a nemek győzeleme. Mint írják, a belvárosi lakások ára a legdrágább belbudai városnegyedek árszintjére emelkedett, az árak öt év alatt gyakorlatilag megduplázódtak. A legnagyobb mértékben a VII. kerületben nőttek, ahol az öt évvel ezelőtti átlagár kétszázhuszonhét százalékáért lehetett lakást vásárolni tavaly. A vizsgálat azt prognosztizálta, hogy a népszavazás nyomán lényegesen nem fog csökkenni a környék szálláshelyeinek száma, tehát önmagában ez nem fogja drasztikusan rontani a lakásukat bérbe adó tulajdonosok pozícióját, és ha a többség a zárvatartásra szavaz, az főleg az üzlethelyiségek bérleti díjára és bérbeadhatóságára lesz hatással. Az sem várható, hogy drasztikus áresés következzen be Belső-Erzsébetváros lakáspiacán, ugyanakkor kisebb árnövekedésre lehet számítani.A „bezárás” melletti döntés nyomán a szórakozóhelyek várhatóan más kerületekbe helyezik át a székhelyüket – állapítják meg, hozzátéve, a nyugalmasabbá vált hangulat akár javíthatja is a környék megítélését.
Egyelőre azonban minden maradhat a régiben, miután a szavazásra jogosultak kevesebb mint ötöde járult az urnákhoz.
Az Erzsébetváros önkormányzati képviselői által kezdeményezett népszavazás kérdése így szólt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat képviselő-testülete Budapest VII. kerület Károly körút–Király utca–Erzsébet körút–Rákóczi út által határolt területén úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24.00 óra és 6.00 óra között nem tarthatnak nyitva?”
Az önkormányzat azért döntött a népszavazás mellett, mert a helyi lakosok egy csoportja régóta tiltakozik az elviselhetetlen állapotok, vagyis az éjszakai pihenést lehetetlenné tevő harsogó zene és a hatalmas szeméthalmok miatt. Ugyanakkor mások azt hangsúlyozzák, hogy Budapest szórakoztató-központja nem pusztán kerületi kérdés, kihatással van a főváros egészének jellegére, és a teljes turizmusra, vagyis az éjfél utáni nyitvatartást támogatók – élükön a szórakozóhelyek tulajdonosaival, akik szerint a forgalmuk hatvan százaléka éjfél után realizálódik – szintén akcióba kezdtek az elmúlt hetekben.
Az Otthon Centrum elemzői is számba vették, mit jelenthet a helyi ingatlanpiacra az igenek vagy a nemek győzeleme. Mint írják, a belvárosi lakások ára a legdrágább belbudai városnegyedek árszintjére emelkedett, az árak öt év alatt gyakorlatilag megduplázódtak. A legnagyobb mértékben a VII. kerületben nőttek, ahol az öt évvel ezelőtti átlagár kétszázhuszonhét százalékáért lehetett lakást vásárolni tavaly. A vizsgálat azt prognosztizálta, hogy a népszavazás nyomán lényegesen nem fog csökkenni a környék szálláshelyeinek száma, tehát önmagában ez nem fogja drasztikusan rontani a lakásukat bérbe adó tulajdonosok pozícióját, és ha a többség a zárvatartásra szavaz, az főleg az üzlethelyiségek bérleti díjára és bérbeadhatóságára lesz hatással. Az sem várható, hogy drasztikus áresés következzen be Belső-Erzsébetváros lakáspiacán, ugyanakkor kisebb árnövekedésre lehet számítani.A „bezárás” melletti döntés nyomán a szórakozóhelyek várhatóan más kerületekbe helyezik át a székhelyüket – állapítják meg, hozzátéve, a nyugalmasabbá vált hangulat akár javíthatja is a környék megítélését.
Egyelőre azonban minden maradhat a régiben, miután a szavazásra jogosultak kevesebb mint ötöde járult az urnákhoz.