Emberölésre felbujtással gyanúsítják Gyárfás Tamás médiavállalkozót, a Magyar Úszó Szövetség volt vezetőjét Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolásának ügyében.
Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata kedden délután a Gyárfás Tamás előállítására vonatkozó MTI-megkeresésre "A megalapozott gyanú: felbujtás" című közleményben reagált.
Gyanúsítotti kihallgatását követően bűnügyi őrizetbe vették Gyárfás Tamást Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolásának ügyében - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata kedden este.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) munkatársai a kora délutáni órákban Budapesten elfogták, majd előállították a 69 éves Gy. Tamás budapesti lakost, akinek gyanúsítotti kihallgatása jelenleg is folyamatban van - írták. A KR NNI Gy. Tamást - hasonlóan az ugyanebben az ügyben 2018. március 22-én gyanúsítottként kihallgatott 50 éves P. Tamáshoz - emberölésre való felbujtással gyanúsítja - tették hozzá.
Emlékeztettek: 2017. október 31. óta folytatják a nyomozást a Fenyő János sérelmére 1998. február 11-én előre kitervelten elkövetett emberölés ügyében.
A PestiSrácok kedden honlapján azt írta: Gyárfás Tamást a Nemzeti Nyomozó Iroda azzal gyanúsítja, hogy több mint húsz évvel ezelőtt megbízást adott a magyar olajmaffia "vezérének, Portik Tamásnak, hogy likvidálja legnagyobb üzleti ellenfelét", Fenyő Jánost.
A portál szerint "kőkemény bizonyítékok", köztük egy hangfelvétel van a rendőrség birtokában. Ezen az - Energol-vezér által készített, tizennégy éves - felvételen Portik Tamás és Gyárfás Tamás beszélgetése hallható - írta a PestiSrácok. Az Index szerint a felvétel elkőkerülése összefüghet azzal, hogy Portikot egy hete ismét kihallgatták. A szóban forgó felvételről egyébként egyébként Jozef Roháč öccse beszélt először - teszik hozzá. A lap úgy értesült, hogy az ex-úszóelnököt őrizetbe is vették.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) múlt kedden közölte honlapján, hogy a rendőrség tovább folytatja a nyomozást a Fenyő-gyilkosság ügyében, az eljárás célja a korábbi nyomozás során ismeretlenül maradt megbízó személyének megállapítása. Mint felidézték: az eljárás során a nyomozó hatóság március 22-én gyanúsítottként hallgatta ki a jogerős szabadságvesztését töltő 50 éves P. Tamás magyar állampolgárt.
Fenyő Jánost 1998. február 11-én, nem sokkal este fél 6 után gyilkolták meg. A vállalkozó Margit körút és a Margit utca sarkán várakozott autójával a piros lámpánál, amikor egy fegyveres férfi a mögötte haladó kocsiból kiugorva géppisztolyából tüzet nyitott a vállalkozóra, aki a helyszínen életét vesztette. Az elkövető futva menekült el a helyszínről. A gyilkos fegyvert és az elkövető ruháit nem sokkal később egy kapualjban találta meg a rendőrség, az elkövetéskor használt gépkocsira két hónappal később bukkantak rá.
A bűncselekménnyel kezdetben három, az albán maffiához köthető személyt gyanúsítottak a nyomozóhatóságok, ám a DNS-mintájuk nem egyezett a gyilkosság helyszínén találtakkal. A nyomozás többször is megakadt, mígnem 2002 februárjában lezárták. Kovács Lajos rendőrnyomozó szerint közel voltak a megbízóhoz, ám bizonyítékot nem sikerült találniuk.
Végül 13 év után jött el a fordulat az ügyben, amikor Szlovákiában letartóztatták a több más bérgyilkossággal is összefüggésbe hozott Jozef Rohácot, miután a merénylet helyszínén hagyott sapkában az ő DNS-ére bukkantak.
A Fővárosi Ítélőtábla 2017. május 19-én hozta meg másodfokú határozatát, amellyel lényegében helybenhagyta a két évtizeddel ezelőtti, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság ügyében a korábbi elsőfokú ítéletet, így jogerőre emelkedett Jozef Rohác életfogytiglani és Portik Tamás 13 éves szabadságvesztés büntetése.
Portik Tamás az Aranykéz utcai robbantás felbujtójaként kapott 13 évet, mert ő adta az utasítást Rohácnak Boros József megölésére. A Fenyő-gyilkosság megbízójára az eljárás során nem derült fény, abban az ügyben Portikot nem vádolták meg.
A PestiSrácok cikkében emlékeztet, hogy az ügyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat is vizsgálódott. Sokáig úgy tűnt, a több súlyos bűncselekményben is érintett Tasnádi Péternek is köze lehetett a gyilkossághoz közvetítőként. Tasnádi tanúként annyit elismert a bíróságon, hogy 1997-ben őszén megbízást kapott Gyárfástól Fenyő János meggyilkolására, ám végül nem hajtotta végre az emberölést. A portál hatósági forrására hivatkozva megjegyzi, Tasnádi nagy valószínűséggel igazat állított. Hozzáteszik azt is, hogy az informátor szerint az Aranykéz utcai robbantáshoz hasonlóan a Fenyő-gyilkosságra is Portik adhatta ki a közvetlen parancsot Rohácnak, az viszont eddig nem volt világos, hogy az Energol vezér egyedül döntött, vagy neki is volt egy megbízója.
2011-ben a Portik-ügyek egyik koronatanúja, Radnai László is azt vallotta a rendőröknek, hogy Portik Tamás adott megbízást Fenyő meggyilkolására, hogy ezzel Gyárfás Tamás kedvében járjon, akinek a segítségével próbált befolyást szerezni a médiában. Ezt az állítást erősíti egy szigorúan védett tanú vallomása is, aki arról beszélt, hogy Portik Gyárfás és Fenyő segítségével szeretett volna pozícióhoz jutni a médiapiacon, ám Fenyő János felrúgta a megállapodásukat. Amikor ezt Portik megtudta, őrjöngeni kezdett és közölte "hazavágja" Fenyőt, mire Gyárfás Tamás így felelt: „Tomikám, ezzel nekem is nagy szívességet tennél”, ez a szemét tényleg golyót érdemelne”. Erre Portik feldühödve azt mondta, „hát akkor én kinyíratom” - idézi a tanú vallomását a Pesti Srácok.
A gyilkosság lehetséges indítékairól legtöbbet Perczel Tamástól, a meggyilkolt médiavállalkozó pszichológusától és bizalmasától lehetett tudni. 2004-ben, halálos betegen egy dokumentumfilmben beszélt arról, hogy kiknek állhatott érdekében Fenyő János megölése. Három lehetséges felbújtót említett név szerint: Gyárfás Tamást, a Nap TV korábbi tulajdonosát, a PostaBank egykori vezérét, Princz Gábort, illetve a Vico-vagyon örököseként számon tartott Székely Herbertet. Perczel megfogalmazása szerint Fenyő "vérre menő" küzdelmet folytatott Gyárfással a Nap-kelte tévéműsor jogaiért.
Perczel emellett azt is közölte, Fenyő adatokat gyűjtött Gyárfás gazdasági visszaéléseiről és több helyre eljuttatott egy százoldalas dossziét a terhelő adatokkal. Erről beszámolt Kuncze Gábor akkori belügyminiszternek is, ám mégsem történt semmi az ügyben - állította Perczel Tamás.
A pszichológus úgy tudta, a dosszié eljutott Kiss Ernőhöz, az akkor még létező Központi Bűnüldözési Igazgatóság vezetőjéhez is, ám addigra 20 oldalnak nyoma veszett a dokumentumból. Fenyő emellett Princz Gábor viselt dolgairól is gyűjtött adatokat, melyeket a tulajdonában álló Népszava hasábjain hoztak nyilvánosságra. Fenyő 1997 őszén találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel is, aki arra kérte a médiamágnást, hogy „hagyja békén Gyárfás Tamást és kössenek végre békét”. Perczel szavaival ezután "beköszöntött a béke", ám nem sokkal később megjelent Székely Herbert, aki Fenyő János titkára volt sokáig. A Vico-birodalom örököseként emlegetett Székely egy terhelő adatokat tartalmazó kazettával akarta zsarolni a médiamogult. A gyilkossághoz Perczel szerint végül az vezetett, hogy Fenyőről „valakik levették a kezüket, és védtelenné vált”.
"Lehetetlen helyzetbe hozta Kunczét, összetűzésbe került a rendőri vezetéssel, szembekerült Kiss Ernővel, Horn Gyulával, vagyis az egész hivatalos Magyarországgal. A másik oldalon pedig folytatott háborút olyan emberekkel, akik komoly hatalommal rendelkeztek és volt félnivalójuk. Nekem meggyőződésem, hogy a húr itt pattant el” - idézi Perczel szavait a PestiSrácok.
